A délvidéki író pályáját betetőző kulcsregény először a szerző halála után hat évvel, 1961-ben jelent meg, jócskán megkurtítva az eredeti kéziratot. Az újabb kiadás sem lehet teljes, tekintve, hogy a kézirat nem került elő. Pedig a Bácskai lakodalom csakugyan koronája Munk Artúr munkásságának,   [>>>]

A délvidéki író pályáját betetőző kulcsregény először a szerző halála után hat évvel, 1961-ben jelent meg, jócskán megkurtítva az eredeti kéziratot. Az újabb kiadás sem lehet teljes, tekintve, hogy a kézirat nem került elő. Pedig a Bácskai lakodalom csakugyan koronája Munk Artúr munkásságának, hiszen benne van mindaz az élményanyag, ami az író életművét táplálta. Ez a tágas, körképszerű mű az első világháború után Szerbiához került Szabadka regénye, az író szívéhez nőtt Porváros 1920-as évekbeli krónikája, lakóinak galériája, légkörének megérzékítője. A sok szereplő – polgárok, parasztok, orosz emigránsok, művészek, újságírók, kisiparosok és enetellektüelek – mellet a regény fókuszában a neves festőművész, Farkas Béla (1895-1941) és a fiatal festőtehetség, Manužić Magda szerelmi kapcsolata, valamint a mindenki által körülrajongott csodaszép Kriszta áll. A regényből nyomon követhető a délszláv államhoz került Szabadka lassú, alig érzékelhető átalakulása, amely kezdetben csupán abban nyilvánult meg, hogy a boltok fölött megjelentek a cirill betűs cégtáblák. Később a lelkekben is bekövetkezett némi, alkalmazkodóképességre valló változás, de ez is olyan lassú tempójú volt, mint maga az élet Porvárosban. A kortörténeti műként is olvasható regény egyrészt az író sajátos ábrázolásmódja, anekdotázó hajlama miatt, másrészt körképet nyújtó kompozíciója okán meglehetősen mozaikos szerkezetű, epizódokra tagolt. Ugyanakkor néhány vezérmotívuma befonja a szerteágazó cselekményszálakat és a széles szereplőgárdát: az írónak a folklór iránti vonzalma és orvosi hivatásából eredő érdeklődése. Munk Artúr ugyan a változások lélektani oldalára is figyel, ám az anekdoták, az epizódok, a jelenetszerű megoldások uralják a regény textusát, ezek viszik előre a cselekményt. Az író úgy akarta megrajzolni kedves városa Trianon utáni panorámaképét, hogy közben az olvasót szórakoztassa is. Ezért azután a cselekmény vezetése, a szereplők alkata, a város képe és atmoszférája – mind alárendelődik az epizódok nagyon emberközeli történéseinek. A Bácskai lakodalom a két világháború közötti délvidéki magyar prózairodalom jelentős alkotása. "www.kello.hu minden jog fenntartva [<<<]