"A győri hős" néven emlegetik Pálffy Miklós országbírót, hadvezért, aki több családtagjához hasonlóan a török elleni küzdelemnek áldozta életét. Fiatalkorában - kezdetben apródként, majd pohárnokként, később kamarásként - Rudolf trónörökös mellett teljesített szolgálatot Bécsben, s elkísérte őt   [>>>]

"A győri hős" néven emlegetik Pálffy Miklós országbírót, hadvezért, aki több családtagjához hasonlóan a török elleni küzdelemnek áldozta életét. Fiatalkorában - kezdetben apródként, majd pohárnokként, később kamarásként - Rudolf trónörökös mellett teljesített szolgálatot Bécsben, s elkísérte őt külföldi utazásaira is. 1581-ben nyert bárói rangot, s országbíró lett, 1590-ben pedig kinevezték Pozsony vármegye főispánjává és Pozsony várának főkapitányává. Fontos szerepe volt a tizenöt éves háború különböző hadműveleteiben, kulcsszerepe azonban Győr 1598. évi felszabadításában volt. A Schwarzenberg tábornok vezette, mintegy négyszer fős német, spanyol, francia, vallon sereg mellett ő vezette a magyar huszárokat, akik gyalogrohammal döntötték el az ellentámadás után bizonytalanná vált csata sorsát. A város visszavétele - a konkrét hadizsákmányon túl - rendkívül fontos lépés volt: Győr volt ugyanis "Bécs kapuja", így a hadisikerre nemcsak a Habsburgok, de egész Európa fellélegzett. Pálffynak később fontos szerepe volt Tata bevételében is, a Dunán pedig 150 török szállítóhajót fogott el, jelentős zsákmánnyal. Ott volt Buda ostrománál is, de a várat végül nem sikerült bevenni. 1600-ban hunyt el Vöröskő várában. Az ő életét kívánta bemutatni Jedlicska Pál plébános-helytörténész, az általa különféle levéltárakban fellelt adatok azonban nem voltak elegendők egy szabatos életrajzhoz. Így a Magyar Tudományos Akadémia tanácsára regeszta formájában adta közre a források ismertetését. Bár a kötet elején helyet kapott egy közel hetven oldalas életrajzi vázlat is, hat nagyobb szakaszra osztva az életutat. Ezt követi összesen 1160, magyar, német vagy latin nyelvű szöveges forrás ismertetése: az első például arról számol be, hogy Rudolf király 1574-ben egy kutyát bízott rá idomítás végett, az utolsó, már jóval halála után keletkezett szöveg pedig felesége, Fugger Mária végrendelete. A kötetet genealógiai táblák, részletes tartalomjegyzék, valamint személy- és helynévmutató zárja. Szakemberek számára ma is hiánypótló kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]