A huszonkét kötetesre tervezett, híres szombathelyi nőket bemutató sorozat (Arcképcsarnok) egyik jellegzetessége vagy állandó eleme, hogy a borítón a címadó hölgy mögött egy hozzá kötődő épület halványabb képe látható. Így van ez a 14. kötet esetében is, ahol gróf Erdődy Ilona portréját születési   [>>>]

A huszonkét kötetesre tervezett, híres szombathelyi nőket bemutató sorozat (Arcképcsarnok) egyik jellegzetessége vagy állandó eleme, hogy a borítón a címadó hölgy mögött egy hozzá kötődő épület halványabb képe látható. Így van ez a 14. kötet esetében is, ahol gróf Erdődy Ilona portréját születési helye, a vépi kastély kíséri. Ebből is látszik, hogy a grófnő nem volt a szó szoros értelmében szombathelyi, hiszen 1947-ig főleg Vépen élt, de a második világháború idején a megyeszékhelyen teljesített kiemelkedő szolgálatot vöröskeresztes ápolónőként, műtőasszisztensként. Arisztokrata családja Vas vármegyében a leggazdagabbak közé tartozott, apját, monyorókeréki gróf Erdődy Sándort Magyarország 32. legnagyobb földbirtokosaként tartották számon, 1956 után Erdődy Ilona férjével, Alexander Mensdorff-Pouilly-val sokat tettek a menekültekért, befogadták, ruhával, élelmiszerrel támogatták őket. Később a Máltai Szeretetszolgálatnál végzett tevékenységükkel tettek tanúbizonyságot karitatív szemléletükről. A szerző, Kelbert Krisztina történész - akinek nevéhez a sorozatból több kötet is fűződik - a Pannonhalmi Apátság levéltárában bukkant a grófkisasszony 1933 és 36 között írt két naplójára. Ezek alapján az életrajzon felül meglehetősen részletes képet fest az Erdődy család, így a magyar arisztokrácia korabeli világáról is. A kötet egyik előszavát gróf Erdődy László jegyzi, aki meghatottan ecseteli nagynénje segítőkészségét. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]