Az ismert stand up-előadó, humorista szerző – Karinthy Frigyes nyomdokaiba lépve – irodalmi paródiákat alkot, éspedig abból a nemesebb válfajból, amely nem pusztán stílusparódia, de a kipécézett író szellemi alkatának is görbe tükörbe állított képe. Így hát a szerző a parodizált írók – akik között   [>>>]

Az ismert stand up-előadó, humorista szerző – Karinthy Frigyes nyomdokaiba lépve – irodalmi paródiákat alkot, éspedig abból a nemesebb válfajból, amely nem pusztán stílusparódia, de a kipécézett író szellemi alkatának is görbe tükörbe állított képe. Így hát a szerző a parodizált írók – akik között van külhoni és magyar, valóságos és fiktív személy – valóságszemléletét, gondolkodói sajátosságát, létfilozófiáját is igyekszik megjeleníteni. Kötetében három fejezetbe sorolta a kiválasztott szerzőket: az elsőbe kerültek a „vidék írói (Bajszosok); a másodikba az urbánusok, a nagyvárosi életérzést ábrázolók (Budapestiek), és a harmadikba a sehová be nem sorolható különcök (Nem balett-táncosok). A sort Krúdy Gyula nyitja, az ő novellájának karikatúrája arról szól, hogy Szindbád miként készülődik reggel óvodába kísérni csemetéjét. Öltözködés közben elmereng: „Miért olyan borecet szagú bizonyos felsőmagyarországi nők lába fársáng idején?, majd visszazökken a prózai valóságba, és rászól a gyermekére: „Mosd le a fogkrémet az arcodról, fiam. George Orwell Kakasfarmja egy családi életképpel keretezett sci-fi; García Márquez Száz rész magánya az Elölről Üzekedők és az Inkább Hátulról Csinálók polgárháborújáról szól. A budapesti írók sorát Rejtő Jenő nyitja Az elveszett napszemüvegről szóló történettel; Mándy Iván fővárosi ihletésű opusa egy kerületi lomtalanítás hangulatát jeleníti meg; Ottlik Géza műve természetesen katonaiskolában játszódik (Waldorf a határon). Örkény István nem is egy-, hanem félperces novellákkal szerepel az összeállításban; Kertész Imre ezúttal egy sportesemény fölött elmélkedik (Góltalanság). A harmadik fejezetbe került Márai Sándor, aki a fiktív napló műfaját képviseli; Hamvas Béla a szalonna filozófiáját adja elő; Bodor Ádám kisprózájának helyszíne a titokzatos Körzet, hősei is a sajátos bodorádámos névadás példái: Teofil Capuciner, Tristan Terranova és Adam Filter. Bödőcs Tibor valamennyi parodizálni kiválasztott szerzőjét tömören jellemzi, egy-egy írása élén sajátos kislexikon-cikket közöl róluk. Eszerint Krúdy „tirpák Casanova és szatmári Virginia Woolf, Móricz Zsigmond „a polgári házasság katlanharcainak riportere, Proust meg egyszerűen csak „a sütis. Mind az írók találóan tömör jellemzése, mind a paródiaszövegek pontos értelmezést és dekódolást várnak el az olvasótól, azaz meglehetős irodalmi jártasságot. A paródia – miként a vicc -- nem tűri a magyarázatot, az utólagos kommentálást; a találó szövegek, a frappáns utalások, az indokolt áthallások, az autentikus motívummásolatok csakis akkor hatnak, ha az olvasó magyarázkodás nélkül érti, Esterházy Péter miért „a legszerethetőbb érthetetlen, Mándy Iván miért „Budapest bédekkere és Bohumil Hrabal mitől „nehézsúlyú mítoszépítő. A mintegy 30 paródia a 20. századi magyar és világirodalom egynémely igen jellegzetes alkotójának portréját mutatja -- torzító tükörbe állítva, miközben eredeti céljának, nevettető stílusparódiának is kiválóan megfelel. [<<<]