Újabb színvonalas történelmi ismeretterjesztő kötettel jelentkezik Hahner Péter. Könyvének fő kérdései, hogy vajon a forradalom és a diktatúra elválaszthatatlanul összefonódik-e, hogy csak erőszakkal lehet-e tartós és mélyreható változásokat elérni, egyáltalán, hogy megengedhető-e az erőszak, ha   [>>>]

Újabb színvonalas történelmi ismeretterjesztő kötettel jelentkezik Hahner Péter. Könyvének fő kérdései, hogy vajon a forradalom és a diktatúra elválaszthatatlanul összefonódik-e, hogy csak erőszakkal lehet-e tartós és mélyreható változásokat elérni, egyáltalán, hogy megengedhető-e az erőszak, ha egy jobb jövőt szolgál? A bevezetés általánosságban foglalkozik a forradalom szó eredetével, jelentésének bővülésével, erőszak, haladás, demokrácia és diktatúra összefüggéseivel, valamint a forradalmak okaival, szakaszaival és következményeivel. Ezt követően fejezetenként egy-egy forradalmat, az okokat és a következményeket vizsgálja, azt, hogy nevezhetjük-e azokat egyáltalán forradalmaknak (például a bolsevikok vagy a nácik hatalomátvételének esetében), és röviden bemutatja azon vezéregyéniségeket, akiknek egy része diktátorra vált. Szó esik az angol forradalomról és Oliver Cromwellről, az amerikai forradalomról (vagy, ahogy gyakrabban emlegetik: a függetlenségi háborúról) és George Washingtonról, a francia forradalomról, Maximilien Robespierre-ről és Bonaparte Napóleonról, a latin-amerikai forradalmakról és Simón Bolívarról, az 1848-as történésekről és Giuseppe Garibaldiról, a párizsi kommünről és Auguste Blanqui-ról, az orosz forradalomról, valamint Leninről, Trockijról és Sztálinról, a náci forradalomról és Adolf Hitlerről, a kínai forradalomról és Mao Ce-tungról, végül Kubáról és Che Guevaráról. A szöveget néhány fekete-fehér fotó is kíséri. A kötetet bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]