A talán legtöbbet emlegetett magyar múzsa, Boncza Berta (1894-1934), azaz Csinszka életének második felét dolgozta föl a művészet- és művelődéstörténész szerző, az első férj, Ady Endre halálát követő másfél évtized életrajzát alkotva meg. Ahogyan Rockenbauer írja: „Ez a történet temetéstől   [>>>]

A talán legtöbbet emlegetett magyar múzsa, Boncza Berta (1894-1934), azaz Csinszka életének második felét dolgozta föl a művészet- és művelődéstörténész szerző, az első férj, Ady Endre halálát követő másfél évtized életrajzát alkotva meg. Ahogyan Rockenbauer írja: „Ez a történet temetéstől temetésig tart: Ady ravatalától Csinszka koporsójáig. Valóban, az előzményekkel – mint Boncza Berta svájci iskolaévei, menyasszonysága Lám Béla mezőgazdasági íróval, majd Adyval kötött házassága --, illetve személyiségének utóéletével, emlékezetével csak a legszükségesebb mértékben foglalkozik. Ám 1919 elejétől, Ady temetésétől 1934 őszén hirtelen bekövetkezett haláláig a legapróbb részleteket is föltárva foglalkozik hősnője életével. Föltárja Csinszka kapcsolatait, szerelmi, baráti, társasági viszonyait, éspedig minden szépítés, utólagos retusálás nélkül. Boncza Berta nagyon tudatosan úgy döntött, nem fog beleragadni a „nemzet özvegyének szerepébe, és már 1919 tavaszán valósággal fölkínálkozott Babits Mihálynak, aki némi tétovázás után alig tudott kitérni az asszony közeledése elől. Aztán rövidesen fölújult a festőművésszel, Márffy Ödönnel való régi ismeretsége. Ekkor teszi föl a kérdést a szerző: „Milyen volt Ady Endre özvegye, Babits Mihály szerelme, Márffy Ödön mátkája valóban? Válaszul igen részletezőn, számos egykori forrás, levél- és naplórészlet, memoár és szakirodalom segítségével idézi föl a nem túl szép, ám rendkívül vonzó nő alakját, személyiségét, amely a költőket versekre, a festőket is alkotásra ihlette. Múzsája volt Tabéry Gézának, Lám Bélának, Adynak, Babitsnak, Márffy Ödönnek, ugyanakkor rendkívüli egocentrizmus jellemezte, sokszor viselkedett különcként, megnyilatkozásait – így verseit – sokszor jellemezte csináltság, manír. Okos nő volt, határozott, sőt, olykor kemény; lenyűgöző társalgó, sokszor viccelődő, franciásan könnyed, de néha kissé harsány is. A szerző fölkutatott Csinszka e korszakára vonatkozó minden dokumentumot, ezek alapján rajzol egészen közeli, plasztikusan árnyalt és részletekben gazdag képet hősnőjéről. Sok esetben apró anekdotákban ragadja meg Csinszka egyéniségét, mint amikor például a kissé spicces újdonsült férjét, Márffy Ödönt megfenyíti, ugyanis első házasságából rendkívül szomorú tapasztalatai voltak, milyen együtt élni egy alkoholistával. Rockenbauer Zoltán bővített kiadásban megjelent vaskos könyve fölidézi az I. világháború utáni fővárosi értelmiség és főképp a művészvilág életét, mentalitását; beszámol Csinszka rokoni, baráti kapcsolatairól, flörtjeiről, társaságának tagjairól, mint Bárczy István, Bölöni György, Hatvany Lajos, Mikes Lajos. A sok-sok idézettel tűzdelt, olvasmányos, helyenként szinte csevegő stílusú, olykor regényszerű életrajzot jegyzetapparátus, képjegyzék, bibliográfia és névmutató egészíti ki. A fotók, festmények, grafikák, dokumentumok másolataival illusztrált könyv a művelődéstörténeti érdeklődésű olvasók körén jóval túlmutató olvasótáborra számíthat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]