A hazai olvasóközönség valószínűleg kevésbé van tisztában az ún. téli háború, vagyis a szovjetek és finnek között 1939. november 30. és 1940. március 13. között zajló harcok részleteivel. A szovjetek, a Molotov-Ribbentrop-paktum megkötését követően mind a balti államokat, mind Finnországot – melyek   [>>>]

A hazai olvasóközönség valószínűleg kevésbé van tisztában az ún. téli háború, vagyis a szovjetek és finnek között 1939. november 30. és 1940. március 13. között zajló harcok részleteivel. A szovjetek, a Molotov-Ribbentrop-paktum megkötését követően mind a balti államokat, mind Finnországot – melyek a németekkel kötött megállapodás titkos záradéka értelmében a szovjet érdekszférába estek - azzal keresték meg, hogy kössenek "segítségnyújtási" szerződést, valamint járuljanak hozzá kisebb területek átadásához és szovjet katonai támaszpontok kialakításához. A balti államok végül aláírták a megállapodásokat, a finnek azonban nem voltak hajlandóak erre. Bár megkezdték a tárgyalásokat Karélia átadásáról és Hanko félszigetének katonai támaszponttá való átalakításáról, a tárgyalások végül megszakadtak. A finn politikusok úgy látták ugyanis, hogy mindez csak az előszobája lett volna teljes Finnország megszállásának (a terv tényleg ez volt, a területet a szovjetek be akarták olvasztani a leendő Finn-Karéliai ASZSZK-ba). A szovjetek aztán egy valójában általuk megrendezett provokációt követően hadüzenet nélkül megtámadták Finnországot. A finneket szerencsére nem érte teljesen váratlanul a támadás, hetekkel korábban megkezdték a felkészülést, igaz tudták, hogy a technikailag jóval fejlettebb Vörös Hadsereggel szemben nincsen sok esélyük. Ennek ellenére a háború első felében sikerült megállítani a szovjet előrenyomulást, és a finnek komoly sikereket értek el. Mindez a szovjet hadvezetés által elkövetett hibáknak is köszönhető volt, meg persze annak, hogy egy svéd rejtjelfejtő központnak köszönhetően a finn hadvezetés előre értesült a szovjet tervekről, így mindig ott tudtak lenni, ahol szükséges volt. Amikor azonban '40 februárjában a szovjetek újabb, minden korábbinál nagyobb offenzívába kezdtek, és sikerült megkerülniük az ún. Mannerheim-vonalat, a finnek kénytelenek voltak fegyverszünetet kérni. Át kellett adniuk Karéliát, néhány kisebb északi határmenti területet, valamint Hankót, viszont ezt leszámítva sikerült megőrizni az ország függetlenségét. A háborúnak azonban hatalmas veszteségei voltak: Helsinkit is számos alkalommal bombázták, s a finnek több mint 25 ezer főt veszítettek (igaz, a szovjetek embervesztesége sokkal nagyobb volt). Ezt az időszakot dolgozza fel Antti Tuuri eredetileg 1984-ben napvilágot látott, és most magyarul is megjelenő regénye. A téli háború egy hatrészes családtörténet része, amely a Pohjanmaa nevű tartományban élő Hakala család históriáját tekinti át, a húszas évektől a kilencvenes évekig. Az eseményeket Martti Hakala szemszögéből látjuk, aki később emlékezik vissza a téli háború 105 napjára. A történet 1939. október 13-án veszi kezdetét, amikor Marttit, Paavo nevű öccsével együtt rendkívüli hadgyakorlatra viszik Seinäjoki városába. Itt kapnak kiképzést is, s megalakul a zömmel pohjanmaaiakból összeállított 23. gyalogezred 2. zászlóalja. A kiképzést követően rögtön Karéliába vezénylik őket, ahol részt vesznek a védelmi és erősítési munkálatokban, majd a háború kitörését követően már a frontvonalon találják magukat. A regény bemutatja a testvérek és az egész zászlóalj megpróbáltatásait, ugyanakkor a főbb politikai fejleményeket is, egészen a békeszerződés megkötéséig. A regényből 1989-ben az egyik legismertebb finn rendező, Pekka Parikka rendezett filmet. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]