Az özvegyen maradt asszony művészettörténész férje hagyatékát rendezgetve rátalál néhai társa, Imre és annak első felesége, Paula levelezésére. Az asszony - miközben föltárul előtte egy kapcsolat szinte teljes története - magával is szembesül. Arra kell rádöbbennie, hogy két nyomasztóan erős   [>>>]

Az özvegyen maradt asszony művészettörténész férje hagyatékát rendezgetve rátalál néhai társa, Imre és annak első felesége, Paula levelezésére. Az asszony - miközben föltárul előtte egy kapcsolat szinte teljes története - magával is szembesül. Arra kell rádöbbennie, hogy két nyomasztóan erős egyéniség, két híres ember intimitásait fedi föl ő, ?az átlagos kis kultúros?. Ahogy Imre és Paula levélhagyatékában kutat, arra is rá kell jönnie, hogy ő maga soha senkit nem szeretett igazán, teljes odaadással, mindig csak kapcsolata volt valakivel, akivel csupán egymás mellett éltek, előbb az édesanyjával, utóbb a férjével. Ráadásul kezdi azt érezni, hogy immár nemcsak Imre emléke az övé, hanem ?megörökli? Pauláét is. Ahogy az asszony egyre több levelet olvas el férje hagyatékából, úgy ismeri föl, milyen kevéssé ismerte a férjét. Azután számos levél kerül elő Imre anyjától, Paula barátnőjétől, munkatársaiktól, rokonaiktól. A levélregény dokumentumai közé ékelődnek az olvasgató, eltűnődő asszony kommentárjai, aki természetesen érzelmileg is viszonyul a férje múltjához, de mindenekelőtt megérteni akarja Imre személyiségének eddig rejtve maradt jegyeit. Itt tér vissza az asszonynak az a gondolata, hogy ő úgy élt Imre mellett, hogy nem tudott és talán nem is akart azonosulni vele. Nem tudta egészen odaáldozni magát a házastársának. Ács Margit azt sejteti, hogy az emancipált nő nem szolgáltatja ki teljes személyiségét a párjának, ezért marad a házastársak között mindig egy kis távolságtartás. Az árulkodóan sokat mondó című regény, a Párbaj levelek és a hozzájuk fűzött kommentárok részleteiből, síkjaiból áll össze. És az olvasó előtt kibontakozó összkép nagyon mélyre tekintő képet ad a közelmúlt magyar értelmiségi társadalmáról, életfölfogásáról, családi kapcsolatainak természetéről, főképp az értelmiségi férfi és nő gondolkodását meghatározó lelki erővonalakról és szellemi hatásokról. Ács Margit nagyon pontosan, lélektani hitelességgel ábrázolja, hogy a leveleket olvasgató asszonyban milyen érzelmi hullámok csapnak föl, ahogyan megismeri a férje - és nem kis részben a maga - átértelmezendő múltját. Végül is a hagyaték áttanulmányozása után mi marad a számára? ?Kis kupac. És mennyi pocsékba ment idő, mennyi szenvedés!? A lélektani vétetésű regény a 20. századi férfi-nő kapcsolat társadalmi vetületére is erős fényt vet, arra, hogy az emancipáció során, a jogra és az akaratra hivatkozva lemondtak valamiről, ami pedig mindennél fontosabb lehetne, az őszinte szerelemről, odaadásról, a másik iránti alázatról. Több síkú, több rétegű és nagyon elgondolkodtató próza a Párbaj, amely persze főként értelmiségi olvasókra számíthat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]