A számos rangos díjat magáénak tudó, többek között Kossuth-díjjal is kitüntetett írónő, Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor „síron túl is tartó szerelmi házassága legendás mind a mai napig. Szabó Magda kézírásos hagyatékának talán legbecsesebb része, a Liber Mortis (Halottaskönyv, ÚK nem   [>>>]

A számos rangos díjat magáénak tudó, többek között Kossuth-díjjal is kitüntetett írónő, Szabó Magda és férje, Szobotka Tibor „síron túl is tartó szerelmi házassága legendás mind a mai napig. Szabó Magda kézírásos hagyatékának talán legbecsesebb része, a Liber Mortis (Halottaskönyv, ÚK nem ismertette), címet viselő munkája, amelyben az 1982-ben elhunyt Szobotka Tibornak, a maga korában mellőzött írónak, műfordítónak, irodalomtörténésznek állított megrendítően szép emléket. Ennek a naplónak az előzménye a mostanáig nyomtatásban még meg nem jelent kötet, amely az írónő naplótöredékeinek lenyomataként, a házaspár 1950-1958 közötti életszakaszát kíséri nyomon. A vonalas füzetbe lejegyzett, vallomásos sorok első (1950. április 23-1951. június 4.) és második (1951. június 10. – 1952. április 5.) darabja a férj számára készült, és erről Szabó Magda pontos eligazítást ad naplója kezdetén („Ezt most Neked írom. Azért írom, ezt a füzetet, mert elfelejtem a napjainkat, csak egységben él bennem valami az életünkből, valami állandó ragyogás). És ez a ragyogás, szerzője magas művészete, tehetsége okán az olvasó elé varázsolja a házaspár boldog világát. Gyakran tudósítanak a feljegyzések kettejük játékos évődéséről, és azokról a becenevekről, amelyeket a szerelmi együttlétek alatt egymásnak adtak. Szinte kizárták a külvilágot, és a szerelem, amely átjárta minden érzékszervüket, már-már drogként hatott a mindennapjaikban. Igyekeztek a kor politikai eseményeit is „kívül rekeszteni bár ez, részbeni érintettségük okán, és az 1956-os forradalmi események tükrében igencsak nehéz volt. Folyamatosan erősítették egymásban a hitet, hogy a másik nélkül értéktelen az életük, a szerző szerelmes kitárulkozásai is erre utalnak („Ó szívem, szívem. Csak szeress, ölelj engem, csókolj, becézz, mondd, ami a naplómban, a Nyúl naplómban áll. Szeretlek.). A harmadik (1950-1951), negyedik (évszám nélkül maradt fenn) és ötödik füzet (1958. október) is Szabó Magda írói munkásságának szerves része, ezért az oeuvre megkerülhetetlen darabja valamennyi. A napló nemcsak a tiszta érzések, a szerelmes asszony boldogságának tükröződései, hiszen a leírtak által körvonalazódik Szobotka Tibor emberi, írói alakja, és a szerelmes férfi tettei, társáéhoz hasonlóan értelmeződnek a Nyúl naplókban. Irodalmi forrásként, de irodalmi műalkotásként is egyszerre értékesek, élvezhetőek ezek a naplók, amelyek Szabó Magda híveinek mindenképpen, de szélesebb körben is ajánlhatók. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]