2014-ben, a Nagy Háború kitörésének centenáriumán a Politikatörténeti Intézet útjára indított egy olyan projektet, amely a sajtó szemszögéből szerette volna megmutatni Magyarország és a háború viszonyát. Ez az elképzelés végül egy honlap keretein belül (www.elsovh.hu) valósult meg, amely napról   [>>>]

2014-ben, a Nagy Háború kitörésének centenáriumán a Politikatörténeti Intézet útjára indított egy olyan projektet, amely a sajtó szemszögéből szerette volna megmutatni Magyarország és a háború viszonyát. Ez az elképzelés végül egy honlap keretein belül (www.elsovh.hu) valósult meg, amely napról napra figyelemmel kíséri a száz évvel korábbi eseményeket a korabeli lapok híranyagának segítségével. 1914 őszén a hátország lakossága még a lelkesítő háborús propaganda árnyékában küzdött a csaknem azonnal jelentkező élelmiszer-hiánnyal és az egyre növekvő inflációval, de még bízott a háború gyors és sikeres lezárásában. 1916-ra ennek a hitnek nyoma sem maradt. Kötetünk ezt a folyamatot és a hátországban élők napi szintű apró csatáit dolgozta fel a sajtó és a propaganda, a háborús kultúra, a közélelmezés és közellátás, a munkások és a nők helyzetének változása, a hadigondozás kérdése témakörében. A tanulmányokból és a hozzájuk kapcsolódó válogatott dokumentumokból álló kötetből kirajzolódó kép száz év után is elevenen hat, és közelebb hozza a déd- és nagyapák és -anyák akkor átélt mindennapjait. TARTALOM: Bevezető (Kaba Eszter) I. Sajtó és propaganda a háború idején (Takács Róbert) Sajtótörvény a háború előestéjén és a rendkívüli állapot A cenzúragépezet és a sajtó megfegyelmezése Háborús propaganda Papírhiány és papírközpont Epilógus helyett II. A háború mint óriási átfogó gondolat Kultúra és a háború kultúrája (Csunderlik Péter) Faji jelleg, fényűzés, gyász a háborús divat hívószavai Egyenruhát öltő Lysoform-reklámfigura A háborús reklámkultúra A legyőzhetetlen Németország és a turanizmus kulturális kapcsolatok a szövetségesekkel A háború az óvodában és az iskolában Festészet Irodalom A színházi élet a világháború alatt A film hőskora III. A szervezkedés mint csodatevő hatalom? Munkásképviselet az első világháború idején (Ignácz Károly) Az ipari munkások és szervezeteik a háború előtt A háború első időszaka a munkások védelmének és jogainak háttérbe szorulása Fordulópont 1916-ban a panaszbizottságok megjelenése Az áttörés reménye 1917 tavaszán és nyarán Patthelyzet a háború utolsó évében IV. Háborús nőügyek (Zalai Katalin) Irgalom osztálykülönbség nélkül Az új nők Nők nélkül nem megy Feldicsérés igen, megbecsülés nem Azonos munkáért, azonos bért! A jóisten mint gyermekmegőrző Az igazi háborús típusok Ha van kalapja az a baj, ha nincs, az a baj Általános választójog csak az, mely a nőkre is kiterjed! V. Kukoricakenyér, pacal és vizezett tej Ellátás és fogyasztás az első világháború idején (Egry Gábor) A hiány Hiány- és ármenedzsment Társadalmi következmények a középosztály forradalmasodása? VI. Azt akarjuk, hogy olyan segélyt adjanak, hogy megélhessünk belőle A hadigondozás rendszerének működése a háború éveiben (Kaba Eszter) A hadigondozás törvényi háttere ki számít rászorulónak? Hadsegélyező Hivatal, Országos Hadsegélyező Bizottság, Országos Hadigondozó Hivatal, hadigondozó népirodák a segélyezési rendszer káosza Kezét, lábát vesztett, tüdőbeteg vagy vak a rokkantak ellátásának problémái A jövő reménységei, a hadiárvák Epilógus [<<<]