A Kronosz Kiadó és a Pécs Története Alapítvány közös sorozatának (Pécsi mozaik) nyolcadik kötete kapcsán tizennégy, többnyire pécsi régész, levéltáros, történész állt össze, hogy számba vegyék a városukat sújtó csapásokat és azok következményeit az ókortól egészen a közelmúltig. Az egyes –
[>>>]
A Kronosz Kiadó és a Pécs Története Alapítvány közös sorozatának (Pécsi mozaik) nyolcadik kötete kapcsán tizennégy, többnyire pécsi régész, levéltáros, történész állt össze, hogy számba vegyék a városukat sújtó csapásokat és azok következményeit az ókortól egészen a közelmúltig. Az egyes – jegyzetekkel és irodalomjegyzékkel kiegészített – tanulmányok mint szem a láncban kapcsolódnak össze és mutatják be a település kálváriáját, a markomann betöréstől a vörös hadsereg bevonulásáig. Olvashatunk benne az ókori kezdetekről és gyászos végekről, az évszázados némaságról, illetve a nehézkes újrakezdésről. A Magyar Királyság büszke püspöki központjának többszöri felperzseléséről, a tatár dúlásról és a polgárháborúk pusztításáról. A mohácsi csata utáni „vészterhes időkről, a menni vagy maradni bizonytalanságáról és az oszmán megszállásról. A délszláv háborúk borzalmát idéző 17. századi küzdelmekről, Zrínyi sikertelen és Badeni Lajos sikeres ostromáról, amelyekben csupán annyi volt a közös, hogy a középkori Pécs épületeinek zöme ekkor hamvadt el örökre. A kuruc és rác dúlásról, amely évtizedekkel kitolta a felszabadító háborúk szenvedését, majd a békés évtizedekben is bőven kijutó csapásokról, járványokról, természeti katasztrófákról, tűzvészekről. A kép nem lenne teljes a 19. század végén tomboló filoxérajárvány nélkül, amely romba döntötte a rengeteg pécsi polgárnak megélhetést biztosító szőlőművelést. A 20. század szintén rányomta pecsétjét a város képére, az első világháborúban mint hátország, a következő világégésben pedig mint megszállt megyeközpont kellett elszenvednie, amit rámért a sors. Szerencs a sok szerencsétlenség közepette, hogy a legvéresebb harcok elkerülték, majd a szocialista iparosítás évtizedekig „bezzegvárossá tette Baranya fővárosát. A Varga Szabolcs, a Pécsi Hittudományi Főiskola docense szerkesztette, fekete-fehér fotókkal, rekonstrukciós rajzokkal, tematikus térképekkel illusztrált kötet szükségszerűen nem ad teljes képet, hiszen nem találunk benne külön, részletes leírást az 1820. évi nagy tűzvészről, a 1944. évi deportálások és az 1956. évi szabadságharc eseményeiről. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
