A szerző családjának krónikáját, három generáció életének történetét vetette papírra önéletrajzi ihletésű regényében. Maxim idős nagyapjánál, Gerhardnál tett kórházi látogatása, majd az öreg halála fogja keretbe a történelmi „képes krónikát. Ez a találkozás inspirálta a szerzőt arra, hogy   [>>>]

A szerző családjának krónikáját, három generáció életének történetét vetette papírra önéletrajzi ihletésű regényében. Maxim idős nagyapjánál, Gerhardnál tett kórházi látogatása, majd az öreg halála fogja keretbe a történelmi „képes krónikát. Ez a találkozás inspirálta a szerzőt arra, hogy gondolatban visszautazzon gyermekkorának, kamaszéveinek színhelyére, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság éveibe, Eric Honegger „országlása idejére, arra az időszakra, amikor a Stasi, a keleti blokk egyik legprofibb ténykedésű titkosszolgálata működött. A szerző remek stílusban, áradó mesélőkedvvel ad számot felmenőinek származásáról, az anyai nagyapa, a végóráit élő, öregember fénykoráról, arról az időszakról, amikor Gerhard tizenhét esztendősen harcolt a francia ellenállásban, megkínozta az SS, de végül kiszabadították a partizánok, és a háború után győztesként tért vissza hazájába, hogy fölépítse az NDK-t, mert szentül hitte, hogy ebben az országban minden jobb lesz majd. Édesanyja, Anne huszonkét évesen esett teherbe, egy véletlennek „köszönhetően, majd hozzáment a rendszer ellen lázadó művészhez, Wolfhoz, Max édesapjához, aki zöldre festett hajjal mászkált, és folyamatosan bűnbandaként emlegette az NDK államot. Anne, apja kedvére, tizenhét évesen belépett a pártba, majd otthon folyamatosan azon dolgozott, hogy valamiféle egyensúlyt teremtsen sztálinista „hívő apja és szabadgondolkodású férje között, miközben Leo azt élte meg gyerekként, hogy családjában napirenden voltak a politikai viták. Különös, megrázó és tanulságos történet ez, amelynek sokszínű pannója életre kelti a család valamennyi tagját, Wolf szüleit is, majd a későbbiekben új, fiatal társra találó apa alakját, a fal leomlása után egy ideig a helyét nem találó anya tévelygését, miközben a szereplők, gondokkal és örömökkel telve, a politika bábjaiként élik mindennapi életüket. Maxim számára természetessé válnak az egyre jobban kiéleződő konfliktusok, a politikai nézeteit ordibálva védő apja, a konyhában sírdogáló anyja, és a számára egyre inkább idegenné váló nagyapa. Szüleivel szemben ő nyárspolgárságával lázadt, rendszerető emberré válik, aki mindig vasalt ingben és zakóban jár, és nagy figyelmet fordít arra, hogy az irodalmi németet beszélje. Huszonnégy évesen, az egyetemi évek után áll munkába, majd huszonnyolc évesen megnősül, harmincévesen apa lesz, és harminckét évesen vásárolja meg első öröklakásukat. Miként írja: „jól öltözött forradalmár lettem. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után Maxim Leo gondolatban ismét az NDK-ban jár, felidézi azokat a napokat, amikor vége lett az NDK-nak, és a család életén keresztül kelti életre az odáig vezető politikai folyamatokat. Jól megírt, remek regény, amelyet a szerző családi fotóalbumából való képek illusztrálnak. Érdemes a legszélesebb körben ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]