Carolina Schutti kötetében gondolattöredékek, az emlékezés halovány képei egységesülnek végül összefüggő történetté. A mesélő, Maja vonaton utazva eleveníti fel emlékeit, és az elsuhanó tájban életre kelő képek, kora gyerekéveitől elindulva, abból az időből, amikor még matrjoska-babákkal játszott,   [>>>]

Carolina Schutti kötetében gondolattöredékek, az emlékezés halovány képei egységesülnek végül összefüggő történetté. A mesélő, Maja vonaton utazva eleveníti fel emlékeit, és az elsuhanó tájban életre kelő képek, kora gyerekéveitől elindulva, abból az időből, amikor még matrjoska-babákkal játszott, keltik életre a valamikori kislány történetét. Bábuska, Marek, Fini hétköznapjainak a részei, fontos szereplői, ám azt nem lehet pontosan tudni, hogy a kislány hol, melyik országban él, vannak ugyan belorusz rokonai, de lengyelül már nem beszél, a konyhában készülő ételek utalhatnak orosz, vagy éppen lengyel származásra is. A korán árvaságra jutott Maja szívszorító magányban él, és ennek feloldására a hasonló élethelyzetben lévő sorstársait keresi meg. Az elhagyatottság érzése azonban egész életében végigkíséri őt, még akkor is, amikor már felnőve, a városba költözik, családot alapít és a kislánya, Anja megszületik. A korai árvaság az édesanya mindenkori hiánya semmivel és senkivel nem pótolható. Bár az édesanyjáról valós emlékei nem igazán vannak, gondolataiban egyre másra szövögeti a róla szóló gyönyörűséges történeteket. Ezek a gondolatfutamok talán túlságosan is idealizáltnak tűnhetnek, de a regény írója képes egyensúlyt teremteni Maja érzései, képzelete és a valóság között, ekként sohasem válik túlzóvá, "túl írttá" a történet. Maja életének krónikája ezekből a részekre szabdalt gondolattöredékekből áll össze, amelynek hátterét a múltban gyökeredző emlékek, homályba vesző képe adja. Az emlékező lágyan gördülő szövege elvarázsolja majd az olvasót, jó szívvel érdemes ajánlani a regényt, amellyel az osztrák írónő 2015-ben elnyerte az Európa Unió Irodalmi Díját. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]