| Cím: |
Sztálin árnyékában
| | Alcím: |
a szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába, 1944-1948
| | Közrem.: |
Mitrovits Miklós (szerk.) |
| Szerz. közl: |
szerk. Mitrovits Miklós
| | Kiadás: |
Budapest : Országház Kvk., 2018 |
| Sorozat: |
Tudományos konferenciák az Országházban |
| Eto: |
940-11 "194" ; 947-62 "194" ; 329.15 (4-11) "1944/1948" ; 321.74 (4-11) "1944/1948" ; 327(477)(4-11)"1944/1948"(082) ; 061.3(439-2Bp.)"2017"
| | Tárgyszó: |
Szovjetunió ; Kelet-Európa ; szovjet megszállás ; sztálinizmus ; szovjetizálás ; 1945 utáni időszak |
| Szakjel: |
940
| | Cutter: |
Sz 94
| | ISBN: |
978-615-5674-58-7
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
297 p.
| | Megj.: |
A Budapesten, 2017. nov. 24-én azonos címmel rendezett konferencia szerkesztett anyaga ; Bibliogr. a lábjegyzetekben.
| | UKazon: |
201825157
| | Analitika: |
| | Kivonat: |
Noha Teheránban, Jaltában és Potsdamban eldőlt, hogy Kelet- és Közép-Európa a szovjet érdekszférába kerül, a II. világháború végétől 1948/49-ig nem volt egészen bizonyos, hogy e térség szovjetizálása a sztálini szisztéma szerint történik-e meg. Rövid ideig kérdéses volt a „szovjet modell
[>>>]
Noha Teheránban, Jaltában és Potsdamban eldőlt, hogy Kelet- és Közép-Európa a szovjet érdekszférába kerül, a II. világháború végétől 1948/49-ig nem volt egészen bizonyos, hogy e térség szovjetizálása a sztálini szisztéma szerint történik-e meg. Rövid ideig kérdéses volt a „szovjet modell bevezetésének módja, időbeli ütemezése, egy ideig látszott még esély a régió politikai uniformizálódásának elkerülésére, a nemzeti sajátosságok érvényesítésére – ezekről a lehetőségekről rendeztek tudományos konferenciát 2017 novemberében az Országházban, az itt elhangzott előadások megszerkesztett formában látnak most nyomdafestéket. Mitrovits Miklós kötetet nyitó tanulmányában a „népi demokráciából a proletárdiktatúrába való átmenet akkoriban még nyitott kérdéseit tárgyalja, és a nemzetközi szakirodalom alapján ismerteti a témakör egykori hipotéziseit. Szerinte e térség politikai rendszereinek sztálini típusúvá alakítása előre elhatározott volt, csak a végrehajtás ütemezése és a helyi sajátosságok figyelembevételének mértéke volt kérdéses. Az amerikai Mark Kramer Sztálinnak a keleti blokk létrehozására vonatkozó egészen korai elgondolásait ismerteti, az 1941-es kezdetektől az 1949-es megvalósulásig. Tatjana Volokityina a szovjet elképzelések változatait veszi számba, fölemlítve azt a korai lehetőséget is, miszerint a közép-európai államok organikus módon, a demokratikus viszonyok kialakítása nyomán jutnak el a szocializmusig. A nagy nemzetközi összefüggéseket, politikai-hatalmi koncepciókat és lehetőségeket ismertető első fejezet (Kelet-Közép-Európa szovjetizálásának belső és külső feltételei) után a következő részek tanulmányainak szerzői a lengyel, magyar, a csehszlovákiai és a romániai átalakulás nemzeti eseteit veszik górcső alá. Először A szovjetizálás tragikus szimbólumaiként a tragikus sorsú politikusokról esik szó: Palasik Mária Kovács Béla kisgazda politikus letartóztatásának körülményeit idézi föl; Maciek Korkuć a lengyel néppárti politikus, Stanislaw Mikolajczyk lehetetlennek bizonyuló függetlenségi törekvéseiről értekezik; Jirí Kocian a korábbi csehszlovák elnök fiának, Jan Masaryk halálának körülményeiről számol be. A kötet további dolgozatai (Félelem, erőszak, diktatúra) a Szovjetunióban az 1930-as évek második felében kialakult sztálini diktatúra kelet- és közép-európai „másolatait írják le, illetve szólnak a „sorból kilógó Jugoszlávia különleges helyzetéről. A kötet 11 értekezése az 1944 és 1949 közötti, átmenetinek is nevezett korszak kelet-közép-európai panorámaképét rajzolja föl, a népi demokráciából a proletárdiktatúrába való erőszakos átalakítás, a térség politikai uniformizálódásának folyamatát, azaz a nemzeti sajátosságok nivellálódásának megannyi esetét. A kiadvány a II. világháború utáni kelet-közép-európai történelem, a nagyhatalmi erőviszonyok, a nemzeti sajátosságok fölszámolásának igényes szakirodalmát alkotja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|
