A honfoglalók viselete (201501138), a Magyarok a honfoglalás korában (201513136), a Honfoglalók fegyverben (201719024), a Honfoglalás és megtelepedés (201702071) és a Hétköznapok a honfoglalás korában (201802045) című kötetek után hatodik, záró darabjához érkezett a Magyar őstörténet sorozat. A   [>>>]

A honfoglalók viselete (201501138), a Magyarok a honfoglalás korában (201513136), a Honfoglalók fegyverben (201719024), a Honfoglalás és megtelepedés (201702071) és a Hétköznapok a honfoglalás korában (201802045) című kötetek után hatodik, záró darabjához érkezett a Magyar őstörténet sorozat. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsésztudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport tagjai által összeállított kiadvány a honfoglaló magyarság műveltségét, szellemi kultúrájának nyomait igyekszik számba venni. Mint ahogy azt Sudár Balázs az előszóban leírja, ezzel kapcsolatban csekély tudással rendelkezhetünk, mivel egykorvolt elődeinktől ebből a korszakból nem maradtak fenn írásos források. A művészet eszközeivel persze nagyon sok megjelenítése született e kornak, de bármennyire is szemet gyönyörködtetőek vagy izgalmasak is ezek az elképzelések, többnyire mégis csak elképzelések. A saját képzeleten túl a néprajz az a tudomány, amely közelebb hozhat minket a honfoglaló magyarok műveltségéhez, a rokon - vagy rokonnak vélt - kultúrák vizsgálata alapján. Természetesen a régészeti leletek - ismert művészeti alkotások, a sírfeltárások - alapján is leszűrhetők némi információk, valamint rendelkezésre állnak kortárs vagy közel kortárs beszámolók is a honfoglaló magyarokról. A kötet néhány olyan témát próbál körbejárni, amelyekről legalább valamiféle ismerettel rendelkezünk. Az első fejezet foglalkozik a nyelvvel, bemutatva a magyar nyelv finnugor kapcsolatrendszerét, s kapcsolatait a honfoglalás előtt. A második rész témája az írás: egy kis írástörténeti háttér után az eurázsiai sztyeppei "rovás" írásokat ismerhetjük meg, s külön a székely írást. Ezt követi a sztyeppei népek hatalmi jelképeinek bemutatása, majd a rokon népek magyar kutatóiról olvashatunk. Szó esik a magyar népmesekincs eredetéről és régi rétegeiről, a magyar honfoglalás mondaköréről és annak utóéletéről, a hun hagyományról és a fehér ló történetéről. Olvashatunk az énekmondó hagyományról és az Árpád-kori hangszerekről, a társas- és sportjátékokról, a sztyeppei vallásokról és a hitvilág legfontosabb elemeiről, valamint a temetkezési szokásokról. Az utolsó fejezet a vizuális művészettel foglalkozik. A színes fotókkal, rajzokkal, reprodukciókkal és térképvázlatokkal ellátott kötet végén a szerzők rövid életrajzát találjuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]