Elsősorban női sorsokat, élethelyzeteket szokott regényekbe foglalni a neves filmforgatókönyv-író, Pataki Éva. Legújabb kötete a dualizmuskori Magyarország újjászületésének idejébe, az 1890-es évek elejére kalauzolja az olvasókat, a történet főhőse azonban egy, a kultúrharcok közepébe csöppenő   [>>>]

Elsősorban női sorsokat, élethelyzeteket szokott regényekbe foglalni a neves filmforgatókönyv-író, Pataki Éva. Legújabb kötete a dualizmuskori Magyarország újjászületésének idejébe, az 1890-es évek elejére kalauzolja az olvasókat, a történet főhőse azonban egy, a kultúrharcok közepébe csöppenő férfi. Lázasan folynak a tervezett millenniumi ünnepségek előkészületei, melynek keretében Pulszky Károly nemzetközi hírű művészettörténész, az Országos Képtár (a Szépművészeti Múzeum elődje) igazgatója megkapja élete lehetőségét: mesés összeget bocsátanak rendelkezésére, hogy abból egy világszínvonalú műkincsgyűjteményt hozzon létre Budapesten. A múzeumvezető izgatottan lát hozzá a projekt megvalósításához, azért is, mert azt reméli, ezzel végre apja, Pulszky Ferenc - Kossuth egykori minisztere, később a Nemzeti Múzeum igazgatója - elismerését is kivívhatja. Irigyei azonban csak az alkalmat keresik, hogy keresztbe tegyenek neki, és gyűlölt családjával együtt őt is tönkre tegyék. Ehhez pedig kiváló lehetőséget ad a Férfiképmás című, Raffaellónak tulajdonított, de valójában Sebastiano del Piombo által készített festmény - meglehetősen drága - megvásárlása. A botrány alaposan megtépázza Pulszky tekintélyét, mely leváltásához, kényszerű emigrációhoz, és végül tragikus következményekhez vezet... A jól megírt regény 1866-tól 1899-ig mutatja be főhőse életét, középpontjában az 1895-ös milanói árveréssel és az említett közéleti-politikai botránnyal. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]