A világhírű olasz újságíró, riporter, Oriana Fallaci (1929-2006) élete elválaszthatatlan a 20. század világtörténelmétől. Olyan személyiségekkel készített nagyszabású interjúkat, mint az iráni sah, majd annak bukása után Khomeini ajatollah, az első Holdra szálló ember, Neil Armstrong, a lengyel   [>>>]

A világhírű olasz újságíró, riporter, Oriana Fallaci (1929-2006) élete elválaszthatatlan a 20. század világtörténelmétől. Olyan személyiségekkel készített nagyszabású interjúkat, mint az iráni sah, majd annak bukása után Khomeini ajatollah, az első Holdra szálló ember, Neil Armstrong, a lengyel munkásvezető, Lech Walesa, honfitársa, a filmrendező Federico Fellini, az etióp császár vagy a palesztin vezető, Jasszer Arafat. Úgy tartották, akivel ő interjút készít, az a világelit klubjának tagja lesz. Nem egyszerűen okos, fölkészült, bátor és rámenős újságíró volt, hanem harcos természet, aki olykor ki is oktatta beszélgetőpartnereit, konoksága példája lehet az elvi elkötelezettségnek, a morális következetességnek. Ma, 13 évvel a halála után mindenki másképp emlékezik rá, van, aki a nagy vitázót, más a látnokot, az antifasiszta harcost vagy épp a láncdohányos nőt látja benne. Magyar kollégája, tisztelője, Wéber Krisztina az ő alakját idézi meg, elsőként azt a jelenetet, amikor Fallaci 2001. szeptember 11-én New Yorkban, néhány háztömbnyire az ikertornyoktól önéletrajzi ihletésű családregényén dolgozott, és észrevette, hogy terrortámadás történt a közelben. Két héttel a drámai események után négyoldalas dörgedelmes írást közölt egy olasz lapban, éles hangon figyelmeztetett az iszlám fundamentalizmus világot fenyegető veszélyére, és megvádolta a nyugati világot, mert nem lép föl erélyesen a szélsőségekkel szemben, egyben „megjósolta a muzulmán inváziót. A szerző ezután visszatér 1929-be, Firenzébe, Fallaci születési helyére. Bár a család szocialista elkötelezettségű volt, ő már fiatalon a maga életét akarta élni, így lett a II. világháború alatt, nagyon fiatalon az ellenállási mozgalom tagja. Hamarosan kialakult egyéni zsurnaliszta stílusa, amelyet például a magyarországi 56-ról szóló megrendítő írásaiban is megcsillogtatott. Eljutott Hollywoodba, ahol világsztárokkal készített interjúkat; volt haditudósító Vietnamban; bejárta a Földet, hogy tájékozódjon a nők hátrányos helyzetéről. Wéber Krisztina voltaképp 17 epizódot emel ki Fallaci mozgalmas, izgalmas élettörténetéből, de föltárja gondolkodásának természetét, mint vélekedett ember és Isten viszonyáról vagy épp a szerelemről. A szerző a témához illő regényességgel, eleven fölidéző erővel követi hőse pályáját, miközben lépéséről lépésre továbbépíti vibrálóan színes egyéniségének, harcos személyiségének portréját. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent életrajz voltaképp annak epikus ábrázolata, miképp látta – és némileg alakította -- ez a különös asszony a 20. századi világot. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]