Az 1918. december 1-én elfogadott, Erdély, Bánság, Partium és Máramaros Romániához való csatolását kimondó gyulafehérvári nemzetgyűlés századik évfordulójához kapcsolódva készült jelen interjúkötet, melyben Márványi Péter és Bánhidi Emese párhuzamos beszélgetéseket folytat a centenáriumról és az   [>>>]

Az 1918. december 1-én elfogadott, Erdély, Bánság, Partium és Máramaros Romániához való csatolását kimondó gyulafehérvári nemzetgyűlés századik évfordulójához kapcsolódva készült jelen interjúkötet, melyben Márványi Péter és Bánhidi Emese párhuzamos beszélgetéseket folytat a centenáriumról és az elmúlt száz év történetéről. Az első fejezetben például két történész: Ioan Aurel Pop, a mai román tudományosság legfőbb letéteményese és Sebestyén Spielman Mihály marosvásárhelyi történész beszél a nyilatkozatról, előzményeiről és jelentőségéről. Ezt követi az egyetlen féloldalas fejezet: Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szólal meg a témában - sajnos pár nélkül, mert sem az ortodox, sem a görög katolikus egyháztól nem volt hajlandó senki sem nyilatkozni, így a szerkesztők csak a feltenni kívánt kérdéseket és az érsekség elutasító válaszát tudták közölni. A következő fejezet két helyi közéleti személyiséget szólaltat meg, Ioan Sabău Pop marosvásárhelyi ügyvédet, a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fórumának vezetőjét (aki egyebek mellett a megbékélést akadályozó "magyar bűnöző hagyományokról" beszél), valamint Gazda Zoltánt, a Sepsiszéki Székely Tanács elnökét. Egy külön fejezet foglalkozik az egész centenáriumi történéssorozat médiatálalásával és -befolyásolásával, mellyel kapcsolatban Porcsalmi Bálint politológus, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Dumitru Borţun filozófus, politológus, bukaresti egyetemi tanár mondja el véleményét. Az utolsó fejezet a vezető politikus személyiségeké: Ludovic Orban, a jelenleg ellenzéki Nemzeti Liberális Párt elnöke és Markó Béla egykori RMDSZ-elnök, volt szenátor és miniszterelnök-helyettes főleg a perspektívákat próbálja felvázolni - hogy vajon van-e megoldása, kifutása ennek a szembenállásnak, lesz-e, és ha igen, miképp érhető el a román-magyar megbékélés. A kötet végén elolvashatjuk a gyulafehérvári nyilatkozat román szövegét és magyar fordítását. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]