Az argentin író abszurdba hajló, szürreális elemekkel gazdagon élő regényének egyetlen valós eleme, hogy vélhetően, Jorge Rafael Videla diktatúrájának idején játszatja a szereplőit. Buenos Aires a történet színtere, ahogy, amint az a címben is megfogalmazódik, valójában egy eltűnt város. Utcái   [>>>]

Az argentin író abszurdba hajló, szürreális elemekkel gazdagon élő regényének egyetlen valós eleme, hogy vélhetően, Jorge Rafael Videla diktatúrájának idején játszatja a szereplőit. Buenos Aires a történet színtere, ahogy, amint az a címben is megfogalmazódik, valójában egy eltűnt város. Utcái kihaltak, a földalatti metróaluljárókba húzódtak be az emberek, ennek következményeként megszűntek az otthonok, a családi élet színterei, az utcákon pedig éjjel és nappal lámpák világítják meg a cirkáló járőrök alakját. A városban két központi épület van egy múzeum, ahová egy különleges „képességekkel bíró mesélőgépet bezártak, és egy elmegyógyintézet, ahol rabként él a szereplők legnagyobb része, de aki még nem került a pszichiátriai intézetbe, arra is ez a sors vár. A diktatúra hivatalos médiája azt állítja, hogy itt meggyógyítják az embereket, de a valóság az, hogy szörnyű kínzásokkal vallatásokkal nyomorítják meg az ide beutaltakat. Néhány munkahely még működik a városban, de az itt dolgozók ugyanolyan rabságban élnek, mint az őrültek házába bezártak. Ekkor lép színre az angol felmenőkkel is rendelkező újságíró, Junior, aki nyomozni kezd az egészen egyedi szerkezet, a mesélőgép után, amely folyamatosan ontja magából a beletáplált - eredeti történetek – elferdített változatait. Eközben a totalitárius rendszer titkosrendőrsége is szaglászik a gép után, mert szamizdatnak vélik a különféle történeteket, amelyek földalatti csatornákon terjednek el a városban. Junior nyomozása során egészen abszurd, különös utakra téved, végül egy olyan szigeten köt ki, ahol James Joyce, Finnegan ébredése című regényből prédikál egy pap. A diktatúra oly mértékben átjárja az itt élők egész világát, hogy még az sem kizárt, talán Junior maga is a hatalom embere, csak olyan rafinált módon ejtették foglyul, hogy még maga sem tud róla A regény szerzője számos allúzióval él, többek között beleszövi történetébe Poe hátborzongató figuráját, William Wilsont, és számos más irodalmi mű ikonikus alakját, ekként az olvasónak együttműködő „aktivitásra van szüksége ahhoz, hogy pontosan megértse Piglia utalások során át „vezetett mondanivalóját. Nem könnyű, de jelentős olvasmány, értékes irodalmi élménnyel ajándékozza meg az olvasókat, a világirodalom magas színvonalú alkotásaira kíváncsi olvasók figyelmébe ajánlandó. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]