Lackfi János ízig-vérig mai gyermekköltő, akitől mi sem áll távolabb, mint pusztán szép szavakkal, rímjátékokkal vagy dallamokkal elandalítani olvasóját, hallgatóját. A mai gyerekekhez szól, "jópofaságokkal", aranyköpésekkel, szlenges fordulatokkal, és sokszor fonákjára fordított valóságot fest le:   [>>>]

Lackfi János ízig-vérig mai gyermekköltő, akitől mi sem áll távolabb, mint pusztán szép szavakkal, rímjátékokkal vagy dallamokkal elandalítani olvasóját, hallgatóját. A mai gyerekekhez szól, "jópofaságokkal", aranyköpésekkel, szlenges fordulatokkal, és sokszor fonákjára fordított valóságot fest le: "Két bokszkesztyűt püföl az arc, / a fagyi visszanyal, / lekvár teszi el a nagyit, / hentest üt le a hal" (Visszanyal). Szerinte fogas kérdés, "Harap-e a fogas kérdés?" (Fogas kérdés); miért épp a falra hányják a borsót? (Falra hányt borsó); érdemes-e hóban maradt lábnyomokat bottal ütni? (Bottal ütés); milyen gyakran kell új cipőt vennie annak, aki borotvaélen táncol? (Pengeél-tánc). Lackfi kifogyhatatlan a tréfás magyarázatokból, a szólások, szófordulatok kifordított értelmezéséből (Lehozni a csillagot; A fal füle; Karón varjú). A kötet első fejezetébe (A fagyi visszanyal) kerültek a szólások inspirálta darabok; a kereken ötven vers afféle tréfás értelmező szótár. Itt derül fény arra, hogy nem csupán kutyából nem lesz szalonna, de vakondból se palacsinta. A második fejezet (Elemes kirakós évszakok) ugyancsak szellemesen megfogalmazott, nyelvi lelemények sokaságát fölvonultató, hagyományos természeti képeket kifordító versek csokra. "Nyavalygás, szipogás, mi a szösz? / Keringőt dudorász, jön az ősz!" (Keringősz). A harmadik fejezetbe kerültek a mesterségek, foglalatosságok, passziók versei; itt mutatkozik be a "remek kukás öreg Lukács" (Szép mesterségek), a metróvezető (Odalenn), a jegyellenőr (Pecás az aluljáróban). Külön fejezetet kaptak a tárgyakat megverselő darabok (Árva tárgyak balladája), valamint az állatok (Állati állatok). Lackfi e részekben is végtelen változatossággal csűri-csavarja, fokozza, kifordítja az ismert motívumokat, szólásokat, nyelvi fordulatokat, szójátékokat, a valóság és a képzelt világ; a gyermeki és a felnőtt lét minden eleméből tréfát űz: elbeszéli, miként ül a csőben a neon (A neoncső balladája), és miképp győzött száz csatában a világjáró malacka (Malacka szívfacsaró balladája). Lackfi János gyermekversei egy tréfásan kifordított, szerethető világot ábrázolnak a mai kor gyermekei szemével nézve, az ő kérdéseiket téve föl, sok-sok iróniával, groteszk fordulattal, abszurdig fokozott képpel, ugyanakkor folyton visszautal az ismert mondókákra, régi-régi nyelvi fordulatokra. A Kürti Andrea illusztrálta kötet a 2016. évi Szép magyar könyv díjazottja volt a gyermekkönyvek kategóriájában. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]