Az őskeresztény hitet és bibliai erkölcsöket hirdető anabaptista felekezethez, a mennonitákhoz tartozó, egy távoli Bolíviai településen élő közösségben lezajlott döbbenetes történetet mesél el a szerző, aki már előző könyvében is ennek a zárt csoportnak az életével foglalkozott. Regényének alapja   [>>>]

Az őskeresztény hitet és bibliai erkölcsöket hirdető anabaptista felekezethez, a mennonitákhoz tartozó, egy távoli Bolíviai településen élő közösségben lezajlott döbbenetes történetet mesél el a szerző, aki már előző könyvében is ennek a zárt csoportnak az életével foglalkozott. Regényének alapja valós történet, amely 2005 és 2009 között, Molotschana falujában esett meg, ahol több száz nő véres testtel, fájó sebekkel borítva ébredt reggelente. Sokáig szellemeknek tulajdonították a bántalmazást, amely minden esetben szexuális erőszakkal párosult, mígnem kiderült, hogy a közösség nyolc férfi tagja egy, az állatorvoslásban használt érzéstelenítővel, a nadragulyapermettel kábította el az alvó áldozatokat, hogy azután meggyalázza őket. 2011-ben ítélet született a nyolc férfi ügyében, mindannyian börtönbüntetést kaptak, ám a faluban még ezután is előfordultak hasonló, gyalázatos esetek. Miriam Toews a bántalmazott nők képzeletbeli beszélgetésére építi megrendítő regényének történetét. A Molotschana kolóniában élő asszonyok, Greta, és lányai, Mariche és Mejal, valamint az utóbbi lánya, Autje, Agata, és lányai, Ona és Salome, továbbá Salome lánya, Neitje a település egyik padlásán titokban gyűlnek össze, hogy ott az analfabéta asszonyok Ona javaslatára a helybéli írástudó férfinek, August Epp-nek tollba mondják megaláztatásuk, szenvedésük és megbecstelenítésük történetét. August börtönviselt férfi, akinek egy ló ellopásáért kellett évekig vezekelnie. Kellő tisztelettel, ám annál nagyobb, őszinte szeretettel és érzelemmel tekint Onára, de meg sem fordul a fejében, hogy a megerőszakolt lányhoz közeledjen. Az ő monológjával kezdődik a regény, majd a nők 2009. júniusának két egymásutáni napján (6-án és 7-én) elhangzott beszélgetéseit veti papírra August. Ekkor már mindannyian tudják, hogy a családjaik tagjai, férjek és testvérek, nagybácsik és unokaöcsök követték el a gyalázatos tetteket és az asszonyok elhatározzák, hogy titokban, az éj leple alatt elhagyják a falut. Ám addig mesélnek, hogy írásban is dokumentálva legyen mindaz a szörnyűség, amely velük megesett. Közben August Epp gondolataiba is beavatja olvasóit a szerző, arról tudósít, hogy a férfi miként vélekedett az asszonyokat ért gyalázatról a gyűlések előtt, közben és utána. Végül Salome javaslatára felcsalnak néhány bűnös férfit a padlásra, ám most az asszonyok kábítják el őket a nadragulyafőzettel, hogy amíg a bűnelkövetők önkívületben fekszenek a széna között, ők végre megszökhessenek szenvedéseik színhelyéről. Döbbenetes történet, amelyet az író dokumentarista hitelességgel kelt életre. A kötet ajánlásakor érdemes az olvasók egyéni érzékenységére figyelemmel lenni, ennek „fókuszba helyezése" mellett érdemes ajánlani a megrendítő regényt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]