Minden alkotó ember örök vágya, hogy zseniális művet teremtsen. Ugyanakkor kérdés, mit és mennyit érdemes föláldozni azért, hogy a remekmű megszülessék. Goethe hőse, Faust az ördöggel szövetkezik, hogy elérje a tökély fölött érzett boldogságot – ezen gondolkodik Thomas Mann is, amikor Münchenben a   [>>>]

Minden alkotó ember örök vágya, hogy zseniális művet teremtsen. Ugyanakkor kérdés, mit és mennyit érdemes föláldozni azért, hogy a remekmű megszülessék. Goethe hőse, Faust az ördöggel szövetkezik, hogy elérje a tökély fölött érzett boldogságot – ezen gondolkodik Thomas Mann is, amikor Münchenben a szabójához igyekszik fölpróbálni készülő új kabátját. Mivel nyugtalanítja a tökéletesség elérésének a gondolata, megkérdi a szabót: „Engem az érdekelne, Klaus, mit tett maga, hogy a világ legjobb szabója legyen? A szabó zavarba jön, nem is nagyon érti a kérdést, aztán elbeszélget a kuncsaftjával, mit jelent a hírnév, mit jelent híres embernek lenni, mint amilyen az író is. Thomas Mann a lelki és testi tökély harmóniáját szeretné elérni, hiszen számára a lélek munkaeszköz, a hegedű, amin játszik, a teste pedig a tok, ami óvja a hangszert. Az író és a szabó kabátpróba közben elhangzó beszélgetésében ölt prózai alakot Vörös István megannyi gondolata művészetről, alkotásról, az alkotásért hozott áldozatról, a zsenialitásról, a karrierről, a hírnévről, a siker eléréséhez „szükséges megalkuvásról, meg arról, hogy egy egyedi szabású nagykabát is lehet tökéletes produktum. A regény másik, „párhuzamos hőse egy magyar fiú, Tamás Marci, Tamás Márton napszámos kissé visszamaradt gyermeke, aki éppen fázik. Az anyja elhatározza, vesznek egy kabátot a gyereknek a vásárban, csakhogy éppen haragban vannak a szűccsel, így a vásárlás elmarad. Marci mindeközben az afrikai elefántok életéről képzeleg, mert úgy véli, az elefántok tökéletes „társadalmat alkotnak és harmóniában élnek. A regény mindkét cselekményszála – a Thomas Mann megtestesítette tökélyre törekvés gondolata, illetve a Tamás Marci fejében élő elefánttársadalom tökélye – végül is ugyanarra a kérdésre keres választ: elérhető-e a boldogság? Hiszen a boldogság pillanata is a tökély egy formája. Mind a nagy német író, mind a magyar fiúcska a maga igen különböző módján ábrándozik az elérhető boldogságról. Ha egyikük a fehér, másikuk a fekete, akkor kettejük története összeadja a pepita kabát történetét – mondja Vörös István. A történet ráadásul megidézi a II. világháború utáni évtized nyugat- és közép-európai korszellemét. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent regény az irodalom több évszázados kérdését feszegeti: mi módon és milyen áron érhető el a tökély és a fölötte érzett boldogság. Kinek és milyen eszközei vannak a boldogság eléréséhez? "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]