A magyar kabaré történetének kétségkívül egyik legnagyobb, legnépszerűbb alakja volt Hofi Géza (eredeti nevén: Hoffmann Géza, 1936-2002). Kevesen tudhatják, hogy pályája első, lassan felívelő szakaszában „naplót vezetett. Pontosabban száz nagyméretű, össze nem fűzött, mára már megsárgult rajzlapról   [>>>]

A magyar kabaré történetének kétségkívül egyik legnagyobb, legnépszerűbb alakja volt Hofi Géza (eredeti nevén: Hoffmann Géza, 1936-2002). Kevesen tudhatják, hogy pályája első, lassan felívelő szakaszában „naplót vezetett. Pontosabban száz nagyméretű, össze nem fűzött, mára már megsárgult rajzlapról van szó, amelyekre Hofi Géza felragasztotta a róla szóló kritikákat, újságcikkeket, hivatalos és magánleveleket, szerződéseket, gratuláló táviratokat, színlapokat, az őt ábrázoló fotókat, de még néhány saját rajzát is. Ez a sajátos napló az ötvenes évek derekától a beérkezésig, a kőbányai téglagyár „kultúrcsoportjától a Mikroszkóp Színpadig, a külvárosi és vidéki művelődési otthonok pódiumaitól a debreceni Csokonai Színház melléjszerepeiig, a balatoni esztrádműsoroktól a rádiós és televíziós kabarékig mintegy két évtized terméseit fogja át. A Nádori Attila és Papp Sándor Zsigmond által szerkesztett kötet ezen lapok fakszimiléi mellett pályatársak, barátok, kritikusok és riporterek emlékezéseit, interjúit is tartalmazza, Müller Péterről Gajdó Tamáson, Spiró Györgyön, Bódis Szilvián, Kalmár Tiboron, Malek Miklóson át Hofi Ildikóig. A kötetet életrajzi kronológia és „Hofi-adattár zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]