Cím: |
Emberfaj
| Szerző: |
Antelme, Robert (1917-1990) |
Közrem.: |
Szegő György (ford.) ; Csordás Gábor (ford.) |
Szerz. közl: |
Robert Antelme ; [ford. Szegő György] ; [a fordítást átd. Csordás Gábor]
| Kiad. jel: |
2. átd. kiad.
| Kiadás: |
Budapest : Jelenkor, 2019 |
Eto: |
840-94=945.11 ; 343.819.5(430)"1944/1945"(0:82-94)
| Tárgyszó: |
francia irodalom ; koncentrációs tábor ; memoár ; regény ; II. világháború ; Németország ; holokauszt |
Egys.cím: |
L'espece humaine (magyar)
| Cutter: |
A 68
| ISBN: |
978-963-676-929-1
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
397, [4] p.
| Megj.: |
Megj. Emberi fajtánk címmel is.
| UKazon: |
201923150
| Kivonat: |
Robert Antelme 1946-47-ben írt, most második magyar kiadásban megjelenő dokumentumregénye magasan kiemelkedik a „koncentrációstábor-irodalom átlagából. A szerző 1944 nyarán, politikai fogolyként, a francia ellenállás lebukott résztvevőjeként került előbb Buchenwaldba, majd 44 októberében a kevéssé
[>>>]
Robert Antelme 1946-47-ben írt, most második magyar kiadásban megjelenő dokumentumregénye magasan kiemelkedik a „koncentrációstábor-irodalom átlagából. A szerző 1944 nyarán, politikai fogolyként, a francia ellenállás lebukott résztvevőjeként került előbb Buchenwaldba, majd 44 októberében a kevéssé ismert Gandersheim lágerbe. Ez utóbbi tábor látszólag nem volt olyan kegyetlen, mint hírhedtebb társai (mint például Dachau, ahonnan a transzport érkezett, s ahol szerző a háború végén tartózkodott). Itt nem volt krematórium, nem voltak kiirtásra szánt gyerek- és asszonycsoportok. Rendszere, felépítése azonban sokkal „alaposabb, „átgondoltabb volt. A tábort, ahol politikai foglyokon kívül angolok és spanyolok voltak, a szokványos SS-gárda őrizte, a tényleges hatalmat azonban a kápók, a barakkparacsnokok, német köztörvényesek, csempészek, feketézők, rablók és gyilkosok gyakorolták. Brutalitásuk elementáris volt, épp ettől volt a rendszer annyira félelmetes. Antelme nagy fegyelemmel, tárgyilagossággal és stiláris tisztasággal rögzíti élményeit, javarészt kollektív élményeket. Művének címe kétértelmű: utal egyrészt a helytállás és az aljasság megtapasztalására, másrészt a „felsőbbrendű fajt képviselő SS-szel szemben annak bizonyítására, hogy mindannyian egy emberfajhoz tartoznak. A mű első része a Gansdersheimben átélt borzalmakat mutatja be, második és harmadik része pedig azt az erőltetett menetet, amelyben őreik, a közeledő szövetségesek elől menekülve, Dachauba hajtották őket. Itt ér véget a regény, 1945. április végén, mikor egy orosz rabbal beszélget nem sokkal azelőtt, hogy jó barátja, az ellenállásban szintén részt vevő François Mitterand rá nem talál a súlyos tífuszfertőzésben szenvedő, élet és halál között lebegő Antelme-re. A mű joggal hasonlítható a lágerirodalom olyan kiemelkedő darabjaihoz, mint Semprun A nagy utazása (201722299) vagy Kertész Imre Sorstalansága (201725317). Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|