A huszadik századi dán irodalom egyik legkimagaslóbb írója, Karen Blixen a mostani kötet Utószavának szövege szerint, 1950 óta dolgozott egy nagyregényén, amelyben több száz alakot szeretett volna szerepeltetni. A hatalmasra duzzadt regény az Albondocani címet kapta, a főszereplő itáliai herceg   [>>>]

A huszadik századi dán irodalom egyik legkimagaslóbb írója, Karen Blixen a mostani kötet Utószavának szövege szerint, 1950 óta dolgozott egy nagyregényén, amelyben több száz alakot szeretett volna szerepeltetni. A hatalmasra duzzadt regény az Albondocani címet kapta, a főszereplő itáliai herceg nevéről. A regény 1830-ban Nápolyban vette kezdetét és a lazán egymáshoz kapcsolódó történetfűzért szánta élete mesterművének az írónő. Ezt a hatalmas regényét, azonban halálig nem tudta befejezni, ekként az impozánsnak szánt eredeti történetből egy szerényebb „építmény kerekedett ki. A mostani, Utolsó történetekben ebből olvashat az érdeklődő hét elbeszélést (A bíboros első története; A palást; Éjszakai kóborlás; Titkokról és Mennyországról; Két öregúr története; A bíboros harmadik története; Az üres lap) „Az Albondocani című regény fejezetei főcím alatt. Stílusában és történéseiben megejtően szép, álomszerű képekben lebegő, finomszövetű elbeszélések ezek, amelyek sorában a bíboros fogantatásáról lírai, már-már balladisztikus képsorokban olvashat az érdeklődő. Ennek a ciklusnak az utolsó elbeszélése, Az üres lap, amely a szerző elbeszélőművészete csúcspontjának is tekinthető. A történet egy kávébarna ruhába öltözött öregasszony fölbukkanásával veszi kezdetét. A nő nagyanyjától örökölte csodálatos mesélő képességét, aki azt foglalta „törvénybe unokája számára, hogy ha mesél, „mindhalálig, rendíthetetlenül hűnek kell lennie az eredeti történethez. Az üres lap, azt a fehér és érintetlen papírt példázza, amely akkor veszíti el „ártatlanságát, amikor az írott sorok rákerülnek. Lírába áthajló, gyönyörű szép metafora ez a történet, amely a már érett szerző hiba nélküli, tökéletes stílusának és kristályos gondolatainak lenyomata. Ezen túl Blixen novellákat tartalmazó köteteiből, néhány azokból kimaradt írás is bekerült a mostani kötetbe. Új fantasztikus történetek cím alatt két elbeszélés, míg az Új téli regék cím alatt három írás olvasható. Az ebben szereplő egyik történet, az Ib és Adelaide megtörtént eseményt dolgoz fel, amikor Blixen édesapjának boldogtalan szerelmét meséli el a szerző. A férfi unokatestvére, Wilhelm Dinessen iránt táplált reménytelenül, gyengéd érzelmeket, amelyek viszonzásra sohasem találtak. Egy másik, a Visszhang című történetben Pelegrina Leoni operaénekesnő elképzelt alakja összeolvad az író személyiségével, amikor Blixen, Thorkild Bjornvig költővel való boldogtalan viszonyát hasonítja a novellában szereplő, Pelegrina Leoni énekesnő sorsához. Az ismert díva egy kisfiú, Emanuele hangjában véli felfedezni saját énekhangjának „reinkarnációját, majd miként a költő elhagyja Blixent, úgy hagyja magára Emanuele is Leonit. „Jelképek erdején visz át az írónő útja, és aki képes követni őt ezen a gazdag „vegetációjú tájon, egészen biztos, hogy feledhetetlen és értékes irodalmi élményben lesz majd része. Művelt olvasók figyelmébe ajánlható a kötet, amelyet Jegyzetek tesznek teljessé. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]