Szigetvár ostromának (1566. augusztus 5. - szeptember 7.) 450. évfordulója kapcsán, 2016-ban volt a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév, melynek keretében több szakmai programot is rendeztek. Abban az évben még zajlott a több évvel korábban Szigetvárral, annak egyik elveszett török kori   [>>>]

Szigetvár ostromának (1566. augusztus 5. - szeptember 7.) 450. évfordulója kapcsán, 2016-ban volt a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév, melynek keretében több szakmai programot is rendeztek. Abban az évben még zajlott a több évvel korábban Szigetvárral, annak egyik elveszett török kori emlékével és Szulejmán szultán türbéjével kapcsolatos kutatás, melynek köszönhetően annak eredményei is megjelenhettek az emlékév tudományos programjaiban és publikációiban (utóbbiak kiadásában oroszlánrészt vállalt az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja). Az emlékév kapcsán jelent meg Varga Szabolcs alapos Zrínyi-életrajza, a Sziluett című sorozat részeként (Leónidasz a végvidéken, 201624033), mely angolul is napvilágot látott (201726042), majd kijött egy gazdagon illusztrált tanulmánykötet is, a turbéki templom és kegyhely történetéről (Szűz Mária segítségével, 201726057). Ezt követte az 1566. évi ostromot bemutató, kétnyelvű tanulmány- és forráskötet (Egy elfeledett ostrom emlékezete, 201726036), a szigetvári kutatások első négy évének eredményeit összegző kiadvány (Szulejmán szultán Szigetváron, 201726154), majd a 2014. és a 2016. évi Zrínyi-emlékkonferenciák kiadványai (Határok fölött, 201726129; The Battle for Central Europe, Budapest – Leiden – Boston, Bril Kiadó – MTA BTK, 2019). A konferenciákon és az említett kötetek munkálatai során folytatott szakmai beszélgetésekben azonban a kutatók furcsa ellentmondásra lettek figyelmesek. Miközben Szigetvár ostromának magyar és nemzetközi kontextusa egyre élesebb körvonalakkal bontakozott ki, rádöbbentek, hogy magát az eseményt milyen rosszul ismerik. A folyamat elindítója Kelenik József volt, akit a 2016. évi konferenciára kértek fel egy előadásra az ostrom történetéről, akinek új meglátásai voltak, s új módszerekkel foglalkozott a kérdéssel. Ezután fogalmazódott meg egy újabb kötet ötlete, amely nem a nagy nemzetközi összefüggéseket, hanem magát a „lokális eseményt, tehát az 1566. évi ostrom lefolyását, ha úgy tetszik, „igaz történetét mutatja be. A kötetben elsőként Kelenik József alapos tanulmánya olvasható, felhasználva a két hadviselő fél által ránk hagyott, írásos és vizuális forrásokat, valamint a legmodernebb (például 3D-s) tájrekonstrukciós és animációs módszerek nyújtotta lehetőségeket is. Ezt követi az ostrom elsődleges forrását képező elbeszélő forrás három – horvát, latin és német – változatának (Cserenkó Ferenc: Szigetvár ostroma és elfoglalása, 1567; Budina Sámuel: Egész Szlavónia legerősebb végvárának, Szigetnek Históriája, 1568; Budina Sámuel: A híres szigeti vár bevételének Históriája, 1568) újrafordítása. A kötet élvezhetőségét nagyban segítik a szerző útmutatásai alapján, a Pazirik Informatikai Kft. által készített látványos képek és rekonstrukciók. A kiadványt személynév- és fölrajzinév-mutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]