A levéltáros szerző könyve az első magyar nyelvű monográfia Savoyai Eugénról (1663-1736), a 17-18. század fordulójának talán legnagyobb hadvezéréről, aki sikerrel harcolt a Habsburgok két legfőbb ellenségével, a törökökkel és a franciákkal. Csaknem fél évszázadon át volt a kor háborúinak aktív   [>>>]

A levéltáros szerző könyve az első magyar nyelvű monográfia Savoyai Eugénról (1663-1736), a 17-18. század fordulójának talán legnagyobb hadvezéréről, aki sikerrel harcolt a Habsburgok két legfőbb ellenségével, a törökökkel és a franciákkal. Csaknem fél évszázadon át volt a kor háborúinak aktív résztvevője, sőt irányítója. Három osztrák császár hadvezéreként, hivatalnokaként és diplomatájaként gyakorlatilag az ő kezébe futottak össze a birodalmi politika szálai. Magyar szempontból is elévülhetetlenek az érdemei, hiszen az ő vezetésével sikerült véget vetni a 150 éves török hódoltságnak. Oross András a kronológiát csak lazán követve, tematikus rendben tekinti át Savoyai Eugén életútját, magasra ívelő karrierjét. Könyve első fejezetében bemutatja a hadvezért, a stratégiai és taktikai gondolkodót, és hadtudományi képességeit az 1716. évi temesvári csata leírásával szemlélteti; majd számba veszi a 18. századtól kibontakozó kultuszának megnyilvánulásait, szobrokban is megtestesült jeleit. A harmadik fejezetben alaposan bemutatja hőse korát, megrajzolja a korabeli Európa térképét, jellemzi a korszak diplomáciáját, bemutatja a Habsburg Birodalmat, a barokk életforma sajátosságait. A következő részekben szól Savoyai Eugén származásáról, családjáról, karrierjéről, majd újabb fejezetben méltatja hadvezéri géniuszát. A három utolsó fejezetben a hivatalnokot, az Udvari Tanácsban betöltött szerepét, európai léptékű diplomáciai tevékenységét, műpártolói nagyvonalúságát és magánéletét veszi számba. A szerző igényes tudománynépszerűsítő stílusban sorolja elő hőse múlhatatlan érdemeit, hadi sikereit, azt a tevékenységét, amellyel a 17-18. század fordulóján Európa alakítója lehetett. Így hadtörténeti, geopolitikai, diplomáciai, társadalom- és művelődéstörténeti szempontokat egyaránt alkalmaz, de oly módon, hogy az élet- és pályarajz aktuális tényeit rendre az európai történelem kontextusába illeszti. Végül is visszatérően arra a kérdésre adja meg a választ könyvében, hogyan lehet, hogy ez az ember sikert sikerre halmozott, legyen az hivatal, háború, diplomácia. A jegyzetekkel, bibliográfiával záródó, képekkel és térképekkel szemléltetett monográfia minden történelmi gyűjteményben helyet kaphat. [<<<]