Az első világháború, a Tanácsköztársaság és a román katonai megszállás felemésztették Magyarország tartalékait. A magyarok segélykérésére az első választ a Vöröskereszten keresztül – többek között Hollandiából is – érkező segélyszállítmányok jelentették. A második hullámban pedig elsősorban   [>>>]

Az első világháború, a Tanácsköztársaság és a román katonai megszállás felemésztették Magyarország tartalékait. A magyarok segélykérésére az első választ a Vöröskereszten keresztül – többek között Hollandiából is – érkező segélyszállítmányok jelentették. A második hullámban pedig elsősorban Hollandiába és Belgiumba, de kisebb mértékben Svájcba, Svédországba és az Egyesült Királyságba is utazhattak magyar gyerekek. Az igényes kiállítású kötet ezekről a „gyermekvonatokról szól. A fogalmon tehát azt a nagyszabású összefogást értjük, amelynek keretében 1920 és 1930 között több mint 60.000 legyengült gyermek utazott külföldre néhány hónapra, hogy ott épüljenek fel a közelmúltban átélt megpróbáltatások után. Hazánkban az akciót egy magánszervezet bonyolította le, az Országos Gyermekvédő Liga az első világháború után szorosan együttműködött az állammal és a különböző felekezetekkel. Hollandiában két magánszervezet kezdte meg a munkát: az egyházsemleges Központi Bizottság a Rászoruló Magyar Gyermekekért és a hertogenboschi székhelyű Római Katolikus Bizottság. 1923-tól Belgium is komoly mértékben részt vett a humanitárius akcióban. Ennek eredményeképpen intenzív személyes, kulturális és gazdasági kapcsolatok alakultak ki egyrészről Magyarország, másrészről Hollandia és Belgium között, ezeket mind ez ideig nem térképezték fel. A második világháború után a gyermekmentő akció ismét beindult, de sokkal rövidebb ideig tartott. 2018 novemberében az Eötvös Loránd Tudományegyetem néderlandisztika tanszéke nemzetközi konferenciát szervezett a gyermekvonatok körüli új kutatási eredmények bemutatására és összegzésére. A konferencia célja az volt, hogy új megvilágításba helyezze ezt a korszakot, amely a három ország kulturális kapcsolatában meghatározó szerepet játszott. A fekete-fehér archív és néhány színes képpel, valamint diagramokkal, rajzokkal, dokumentumokkal illusztrált kötet a magyar, holland és belga szakértők tanulmányaiból állt össze, és fontos kultúrtörténeti hiányt pótol. A tíz tanulmányban a gyermekakció történetét, valamint az azok nyomán kibontakozó kapcsolatok történetét vizsgálja, többféle szakterület megközelítéséből. A mű külön hollandul is megjelenik (De Hongaarse kindertreinen. Een levende brug tussen Hongarije Nederland en België na de Eerste Wereldoorlog) a LHarmattan és az Uitgeverij Verloren együttműködésében a segélyprogram indulásának 100. évfordulójára emlékezve. [<<<]