| Cím: |
Egy évszázadnál hosszabb év
| | Alcím: |
Alexander Dubček élettörténete
| | Szerző: |
Jurík, L'uboš (1947) |
| Közrem.: |
Árgyelán Ezsébet (ford.) ; Pénzes Tímea (ford.) ; Bába Iván (utószó) |
| Szerz. közl: |
L'uboš Jurík ; [... translation by Erzsébet Árgyelán and Tímea Pénzes] ; [... az utószót írta Bába Iván]
| | Kiadás: |
Budapest : [Martin] : Matica slovenská + M. Napló + Írott Szó Alapítvány, 2019 |
| Eto: |
885.4-312.Jurík=945.11 ; 32(437)(092)Dubček, A.(0:82-312.6) ; 943.7"1968"(0:82-31)
| | Tárgyszó: |
szlovák irodalom ; életrajzi regény ; dokumentumregény ; Csehszlovákia ; Dubček, Alexander (1921-1992) |
| Egys.cím: |
Rok dlhší ako storočie (magyar)
| | Cutter: |
J 96
| | ISBN: |
978-615-5721-68-7
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
759 p.
| | Megj.: |
A huszadik századi közép-európai történelem egyik tragikus, ellentmondásos alakja Alexander Dubček, a '68-as prágai tavasz kulcsfigurája - pozitív és negatív értelemben is. Dubček ugyanis egyrészt hitt a nagyszabású társadalmi-politikai változásokban, lelkes megálmodója volt az ún. emberarcú szocializmusnak, és ennek ideáját politikai programmá is manifesztálta. Másrészt a szovjet vezetéssel kapcsolatos szinte érthetetlen jóhiszeműsége, stratégiai hiányosságai okán szállták meg Csehszlovákiát 1968 augusztusában a Varsói Szerződés csapatai, haltak meg több százan, emigráltak több tízezren, és tette pokollá milliók életét az ezt követő "normalizáció". Dubčeket ezt követően - miután törökországi kiküldetése során nem szökött Nyugatra, mint ahogy azt remélték - 1970-ben kizárták a pártból, amelynek addig meggyőződéses tagja és vezető személyisége volt. Húsz évvel később, a bársonyos forradalom idején még feltűnt Václav Hável oldalán, ám 1992 szeptemberében súlyos, végül halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett. Ez utóbbi adja a kerettörténetét L'uboš Jurík nagyszabású dokumentumregényéhez: az írói koncepció szerint a haldokló Dubčekkel kezelőorvosa beszélget, ő faggatja a múlt titkairól. A könyv tehát Alexander Dubček életrajza és egyben nagyszabású szubjektív portréja, amelyben a szerző a történelmi tényeket írói képzelet alkotta részekkel egészíti ki, igyekezve a lehető leghitelesebben megidézni a politikus lelki- és gondolatvilágát, a döntései mögött húzódó motivációkat. Bár szó esik kirgizisztáni gyermekkoráról, részben a Szovjetunióban töltött diákéveiről, és látványosan felfelé (majd lefelé) ívelő politikai karrierjéről is, a leghangsúlyosabban a prágai tavasz (1968 márciusától augusztásig tartó) időszakáról, s ezen belül Dubček szerepvállalásáról esik szó.
| | UKazon: |
202007156
| | Kivonat: |
A huszadik századi közép-európai történelem egyik tragikus, ellentmondásos alakja Alexander Dubček, a '68-as prágai tavasz kulcsfigurája - pozitív és negatív értelemben is. Dubček ugyanis egyrészt hitt a nagyszabású társadalmi-politikai változásokban, lelkes megálmodója volt az ún. emberarcú
[>>>]
A huszadik századi közép-európai történelem egyik tragikus, ellentmondásos alakja Alexander Dubček, a '68-as prágai tavasz kulcsfigurája - pozitív és negatív értelemben is. Dubček ugyanis egyrészt hitt a nagyszabású társadalmi-politikai változásokban, lelkes megálmodója volt az ún. emberarcú szocializmusnak, és ennek ideáját politikai programmá is manifesztálta. Másrészt a szovjet vezetéssel kapcsolatos szinte érthetetlen jóhiszeműsége, stratégiai hiányosságai okán szállták meg Csehszlovákiát 1968 augusztusában a Varsói Szerződés csapatai, haltak meg több százan, emigráltak több tízezren, és tette pokollá milliók életét az ezt követő "normalizáció". Dubčeket ezt követően - miután törökországi kiküldetése során nem szökött Nyugatra, mint ahogy azt remélték - 1970-ben kizárták a pártból, amelynek addig meggyőződéses tagja és vezető személyisége volt. Húsz évvel később, a bársonyos forradalom idején még feltűnt Václav Hável oldalán, ám 1992 szeptemberében súlyos, végül halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett. Ez utóbbi adja a kerettörténetét L'uboš Jurík nagyszabású dokumentumregényéhez: az írói koncepció szerint a haldokló Dubčekkel kezelőorvosa beszélget, ő faggatja a múlt titkairól. A könyv tehát Alexander Dubček életrajza és egyben nagyszabású szubjektív portréja, amelyben a szerző a történelmi tényeket írói képzelet alkotta részekkel egészíti ki, igyekezve a lehető leghitelesebben megidézni a politikus lelki- és gondolatvilágát, a döntései mögött húzódó motivációkat. Bár szó esik kirgizisztáni gyermekkoráról, részben a Szovjetunióban töltött diákéveiről, és látványosan felfelé (majd lefelé) ívelő politikai karrierjéről is, a leghangsúlyosabban a prágai tavasz (1968 márciusától augusztásig tartó) időszakáról, s ezen belül Dubček szerepvállalásáról esik szó. Az egyébként magával ragadó, tanulságos és megrázó kötet nem könnyű olvasmány, befogadása célirányos történelmi műveltséget igényel. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|
