magyar irodalom, novellák ; novellák, magyar irodalom ; magyar novellák ; magyar irodalom, elbeszélések ; elbeszélések, magyar irodalom ; magyar elbeszélések
Bár vallásos szülei és nagyszülei kiskorától fogva papnak szánták, végül rendőr lett Herczeg József. 14 évesen már ő is ráeszmélt, hogy vonzódik a lányok iránt, sőt hetente esett újabb és újabb szerelembe, így a cölibátus intézménye miatt mégsem tűnt olyan jó ötletnek a papi hívatás. A kétéves
[>>>]
Bár vallásos szülei és nagyszülei kiskorától fogva papnak szánták, végül rendőr lett Herczeg József. 14 évesen már ő is ráeszmélt, hogy vonzódik a lányok iránt, sőt hetente esett újabb és újabb szerelembe, így a cölibátus intézménye miatt mégsem tűnt olyan jó ötletnek a papi hívatás. A kétéves katonaság vége felé aztán a felettese bemutatta a Devecseri Járási Rendőrkapitányság vezetőjének, aki felvetette, legyen náluk próbaidős nyomozó. Elégedettek voltak ugyanis katonai teljesítményével, megfelelt a büntetlen előéletet és középfokú végzettséget tartalmazó alapkövetelménynek, ráadásul megfelelő családi háttérrel rendelkezett, s politikailag és erkölcsileg is megbízhatónak minősítették. A fiatal tizedes gondolkodási időt kért, ám végül a szüleivel sem beszélte meg a dolgot, és másnap rábólintott az ajánlatra. Így kezdődött három évtizedes rendőri pályafutása, és most, hetvenkét évesen is úgy látja, nem bánta meg az akkori hirtelen döntést. A szülei persze megdöbbentek, volt nagy botrány belőle, de évek alatt, látva előmenetelét, elfogadták a dolgot, sőt büszkék is lettek fiukra. 1967-ben, húsz évesen kezdett próbaidős nyomozóként, majd egy év múlva már önálló nyomozásokat is folytatott Devecserben. Később elvégezte a rendőrtiszti akadémiát és a rendőritiszti főiskolát, sőt egy ideig jogi tanulmányokat is folytatott Pécsen (ezt azonban egy baleset miatt kénytelen volt megszakítani). Pályafutása során hozzávetőleg hétszáz bűnügyben folytatott nyomozást, felderítést vagy vizsgálatot, s több mint négyszáz rendkívüli halálesetet (öngyilkosságokat, üzemi vagy más baleseteket, gyanús haláleseteket) vizsgált ki. Devecserről később áthelyezték Pápára, majd a rendőrakadémia után Ajkára, ahol évekkel később ő lett a rendőrkapitány. Rendkívül büszke rá, hogy a nem éppen kedvező anyagi lehetőségek ellenére nyugdíjazásáig a pályán maradt, és soha nem hagyta magát megvesztegetni (egyszer, még Pápán próbálta egy helyi vállalkozó „megkenni őt, hogy áruljon el neki nyomozati információkat, de ő ellenállt). Most megjelenő memoárja a katonaság végétől a nyugdíjazásig mutatja be pályafutását, és válogat a három évtized bűnügyeiből (természetesen a személyiségi jogokat tiszteletben tartva). Beszámol első próbaidős feladatairól, az első helyszíneléséről, első komolyabb ügyéről (egy 1968. februári fagyhalálról), a herendi vasúti balesetről, a Pápára való áthelyezésről és ottani nyomozásairól, így például egy tehénpásztor kirablásáról, a rendőrakadémiáról, a fontosabb ajkai bűnügyekről, 1990-es rendőrkapitányi kinevezéséről, a taxiblokádról, s a rendszerváltás utáni történésekről. A szerző a kötet végén szót ejt a szovjet harckocsizó tisztek 1986-os gaztettéről, valamint az 1957. január 6-i kertai rendőrsortűzről és az ügy utóhatásáról. Az utószóban röviden kitér az olajügyekre is. A szöveget néhány fotó és dokumentumok fakszimiléi kísérik. Érdekes, olvasmányos memoár - széles körben ajánlható beszerzésre, főleg helytörténeti gyűjteményekbe. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]