Rendkívül érdekes témát dolgoz fel az amerikai írónő, Laila Ibrahim regénye. A címben is szereplő "papírfeleség" kifejezést az 1920-as években azon kínai nőkre használták, akik hamis dokumentumokkal vándoroltak be az Egyesült Államokba, elsősorban annak nyugati részére. Az 1868-as ún.   [>>>]

Rendkívül érdekes témát dolgoz fel az amerikai írónő, Laila Ibrahim regénye. A címben is szereplő "papírfeleség" kifejezést az 1920-as években azon kínai nőkre használták, akik hamis dokumentumokkal vándoroltak be az Egyesült Államokba, elsősorban annak nyugati részére. Az 1868-as ún. Burlingame-egyezmény még nagyjából korlátozások nélkül engedélyezte a kínai bevándorlást (elsősorban a vasútépítésekhez biztosítva ezzel olcsó munkaerőt), ám a szabályozást az 1880-as években szigorították. A többször is meghosszabbított "kirekesztő törvény" egészen 1943-ig érvényben volt: ez tiltotta a kínaiak bevándorlását, és 1924-ben egy másik törvénnyel az arabok és afrikai népcsoportok bevándorlását is megtiltották. A rendszeren azonban voltak kiskapuk. A jogszabályok ugyanis családegyesítés vagy üzleti vállalkozás beindítása céljával engedélyezték kínai személyek esetén a bevándorlást, ha az érintett személyek már amerikai állampolgárságot szerzett kínaiak felesége vagy gyermekei voltak. Az első világháborút követően az ilyen hátterű bevándorlások száma megugrott, köszönhetően a Kínát sújtó éhínségnek. Mivel az 1906-os San Franciscó-i földrengést követő tűzvészben megsemmisült a feljegyzések nagyrésze, ez lehetőséget adott a hamis személyazonossággal való betelepülésekre is. Kínában házasságszervezők foglalkoztak a kerítéssel, akik egy-egy fiatal nőt, egy nem létező vagy éppen nemrég elhunyt feleség személyazonosságával felruházva kötöttek össze az Amerikában élő férfiakkal, és gondoskodtak a hamis dokumentumokról is (de hasonló akciók zajlottak gyerekek Amerikába telepítésére is). Sok Amerikába került kínai nőre azonban nehéz sora várt: mivel az ismeretlenbe érkeztek, s nem ismerték "férjeiket", egyeseket házi rabszolgákként vagy prostituáltként "foglalkoztattak". Az 1923-25-ben játszódó regény főszereplője a tizenkilenc esztendős Mej Ling, akit a Kuangtung tartományban kilátástalan anyagi helyzetben élő családja küld San Franciscóba. Neki is egy nemrég elhunyt nő személyazonosságát kell felvennie: így lesz Mej Lingből Vong Liu-si, egy Csin Kaj-li nevű kereskedő felesége és egy félárva kisfiú édesanyja. De vajon milyen megpróbáltatások várnak rá a hajóút során, meg az Angyalsziget néven emlegetett San Franciscó-i bevándorlási központban? Sikerül elhitetnie a hatóságokkal, hogy ő az üzletember felesége és a kétesztendős Bo édesanyja? Vajon sikerül magával vinnie a hajón megismert Szjú nevű árva kislányt is? Vajon "férje" tényleg az, akinek mondja magát? És Szjú állítólagos nagybátyja, Jack Vong tényleg a kislány vérszerinti rokona? Vagy esetleg egy számító üzletember, aki a kínai maffiának akarja a tartozását törleszteni a kislány által?... Érdekes, izgalmas regény, melynek végén szószedet segít megmagyarázni a magyar olvasók számára ismeretlen fogalmakat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]