Aki látta A korona című sorozatot, és nyitott a romantikus műfajra, vélhetően tetszeni fog neki Flora Harding most megjelenő regénye. A brit szerző Erzsébet hercegnő (a mostani II. Erzsébet) és férje, Fülöp herceg kapcsolatának korai szakaszát dolgozta fel, megismerkedésüktől 1947-es esküvőjükig.   [>>>]

Aki látta A korona című sorozatot, és nyitott a romantikus műfajra, vélhetően tetszeni fog neki Flora Harding most megjelenő regénye. A brit szerző Erzsébet hercegnő (a mostani II. Erzsébet) és férje, Fülöp herceg kapcsolatának korai szakaszát dolgozta fel, megismerkedésüktől 1947-es esküvőjükig. Mint az az utószóból is kiderül, a szerző bár támaszkodott életrajzokra és más beszámolókra, hogy miként szövődhetett, alakulhatott a kapcsolatuk, azt leginkább saját fantáziájára támaszkodva képzelte el. Ami biztos: 1939-ben találkoztak először, amikor a királyi család látogatást tett a dartmouth-i tengerészeti akadémián. Ekkor Erzsébet brit királyné felkérte az akkor tizennyolc esztendős Fülöpöt, hogy lányai, a tizenhárom éves Erzsébet és a kilenc esztendős Margit hercegnők kísérője legyen. Erzsébet hercegnő első látásra beleszeretett a jóképű tengerésznövendékbe és hamarosan levelezni kezdtek egymással. A kadét, egyben görög és dán királyi herceg 1943 karácsonyán és szilveszterén már hivatalos volt a királyi udvarba, több színi előadáson is megtekintette Erzsébetet (a hercegnő egyiken például Aladdint játszotta). És bár a családnak nem tetszett bimbózó románcuk, a Királyi Haditengerészet későbbi hadnagyát túlságosan kalandvágyónak és kiszámíthatatlannak tartották, nem is beszélve zavaros családi hátteréről, főként német felmenőiről, semmi nem tántorította el őket egymástól. Természetesen jövőbeli szerepükkel is tisztában voltak, hiszen Erzsébet, mint VI. György legidősebb lánya, a trón várományosa volt. 1946 nyarán aztán Fülöp herceg megkérte a királytól Erzsébet kezét, aki igent mondott, a hivatalos bejelentéssel azonban még egy évet vártak, amíg Erzsébet betöltötte a 21. életévét. Miután Fülöp lemondott görög és dán hercegi rangjáról, felvette az anglikán vallást és anyja családja után a Mountbatten nevet, valamint megkapta a brit állampolgárságot, ezután kerülhetett csak sor a hivatalos eljegyzésre. VI. György az esküvő reggelén Fülöpnek adományozta az Edinburgh hercege, Merioneth grófja és Greenwich bárója nemesi címeket, a ceremóniára pedig a Westminsteri apátságban került sor. A szerző a Windsor-kastélyban, azon a bizonyos 1943-as jótékonysági színi előadáson veszi fel a fonalat, ahol Erzsébet legnagyobb örömére Fülöp is megjelent, majd innentől fejti fel kapcsolatuk alakulását, részletesen kitérve családi viszonyaikra és az 1939 és 1947 közötti fontosabb történelmi eseményekre is. Vélhetően sokakat érdekelni fog a kötet – ennek fényében ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]