Tavaly - 2017-ben - az irodalmi Nobel-díjat a japán származású brit író, Kazuo Ishiguro, a hangulatábrázolás és a sorserők működésének egyik legkifinomultabb krónikása kapta. Ez adta az alkalmat arra, hogy magyar nyelven is megjelenhessen 2009-es keltezésű elbeszéléskötete. Műve öt tételes   [>>>]

Tavaly - 2017-ben - az irodalmi Nobel-díjat a japán származású brit író, Kazuo Ishiguro, a hangulatábrázolás és a sorserők működésének egyik legkifinomultabb krónikása kapta. Ez adta az alkalmat arra, hogy magyar nyelven is megjelenhessen 2009-es keltezésű elbeszéléskötete. Műve öt tételes novellafüzér, amelynek szellemi vezérfonala, kohéziós géniusza a zene: a szerző bevallása szerint a kötet, s a benne helyet kapott írások szerkezete is zeneműveket hivatott megidézni. Bár a tételek száma itt öt, a forma mégis szonátát idéz: világosan kivehető az expozíció, a kidolgozás és a repríz is, köztük egy-egy átívelő elbeszéléssel. A fő mondanivaló, a mögöttes üzenet azonban korántsem romantikus: Ishiguro valamennyi története a maga módján arra tanít, hogy milyen óriási (legtöbbször áthidalhatatlan) szakadék tátong azok között az ábrándok, remények között, amit a zene a maga varázsával ígér - és a valóságos események között. Az első novella (A táncdalénekes) narrátora egy lengyel zenész, Jan, aki egy velencei kávéházban játszik egy háttérmuzsikát szolgáltató pici zenekarban. Amikor észreveszi a turisták között az amerikai énekest, Tony Gardnert, teljesen fellelkesül, hisz annak idején a kommunizmus szürkeségében Gardner lemezei jelentették a Nyugat - vagyis a szabadság és jómód ígéretét. Jan követi idolját, s fültanúja lesz annak is, amint a férfi egy gondoláról szerenádot ad a feleségének. Jan meg van róla győződve, hogy minden Gardnerről szóló ábrándképe valós volt, ám a kulisszák mögötti realitás most is teljesen más... A záróírásban (Csellisták) a szerző Itáliába tér vissza. A történet főhőse, Eloise McCormack egy amerikai nő, akinek az a téveszméje magáról, hogy zseniális csellóművész és zenetanár - annak ellenére, hogy még soha életében nem ért hangszerhez. Magabiztossága azonban megtéveszti a fiatal magyar csellóművészt, Tibort, akihez egy koncert után megy oda Eloise, hogy felajánlja: a mestere lesz... Ezeken felül még három elbeszélés olvasható a kötetben: az Akár esik, akár fúj, A malverni dombvidék és a címadó Noktürn. A kötet - akárcsak Ishiguro többi műve - az olvasmányos szépirodalomra vágyóknak ígér színvonalas időtöltést. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]