1992 júniusában mintegy bombaként robbant Andrew Morton Diana igaz története - saját szavaival című könyve, melyben a szélesebb közönség is megismerhette a walesi hercegnő színfalak mögött zajló életét, legalábbis az ő nézőpontját a történtekről. Andrew Morton újságíró akkor már több mint másfél   [>>>]

1992 júniusában mintegy bombaként robbant Andrew Morton Diana igaz története - saját szavaival című könyve, melyben a szélesebb közönség is megismerhette a walesi hercegnő színfalak mögött zajló életét, legalábbis az ő nézőpontját a történtekről. Andrew Morton újságíró akkor már több mint másfél évtizede foglalkozott a brit királyi családdal, s maga is könyvet akart írni Dianáról, így kapóra jött neki a hercegnő feltárulkozási szándéka. A riportkönyv egésze a hercegnő magnetofonra mondott vallomásain alapult, ehhez járultak a családtagok, barátok, ismerősök interjúválaszai, melyek végül is áttörték az uralkodóház kötelező diszkréciójának falát. Csak ekkor derült ki a szélesebb közvélemény számára, hogy Diana - talán a kezdeteket leszámítva - folytonosan rosszul érezte magát az uralkodócsaládban, hiszen Charles trónörökössel való kapcsolata alapjaiban változtatta meg addigi életét, nem véletlen, hogy bulémiája is az eljegyzésük után jelentkezett először. Riasztotta a Buckigham-palota rideg, protokolláris légköre, és különösen az, hogy férje fönntartotta korábbi szerelmi viszonyát, Camilla Parker Bowles-zal (akivel Diana halálát követően több évvel házasságot is kötött). Valódi örömet csak gyermekeiben és karitatív munkájában talált. A hercegnő halálának huszadik évfordulójára átdolgozott, felújított kiadásban megjelenő könyv elé Morton egy új előszót írt, amelyben a kötet születésének rendhagyó körülményeiről is ír (valójában nem is találkoztak kettesben a hercegnővel, hanem a feltett kérdésekre válaszul született, a jó barát James Colthurts által készített és kicsempészett hangfelvételeket használta a szerző). A kötet anyagának kb. egyharmadát a hercegnő vallomásai teszik ki, mely a korábbi kiadásokhoz képest teljesebb. Ez egyrészt az azóta eltelt időnek köszönhető, hiszen sajtóperektől tartva a korábbi szöveget jelentősen szerkeszteni kellett, valamint volt néhány olyan felvétel, amely a külső zajok miatt akkoriban érthetetlen volt, ám a modern technikának köszönhetően később felhasználható lett. A második rész a szerző oknyomozásának eredményeit összegzi, támaszkodva az ismerősökkel készített interjúkra is, az utolsó rész pedig a mű utóéletét és a szereplőkkel azóta történteket foglalja oössze. Főként a nőolvasók érdeklődését elégíti ki a szép fotókkal illusztrált riportkönyv. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]