Annak ellenére, hogy Csányi Vilmost sok olvasó a kutyák etológiájával kapcsolja össze, az élet nagy kérdései iránt fogékony tudós pályája meglepő fordulatokat produkált az évek során; ami összeköti az egyes pontokat, az az állandó és nyughatatlan kíváncsiság. Csányi sosem érte be az adott   [>>>]

Annak ellenére, hogy Csányi Vilmost sok olvasó a kutyák etológiájával kapcsolja össze, az élet nagy kérdései iránt fogékony tudós pályája meglepő fordulatokat produkált az évek során; ami összeköti az egyes pontokat, az az állandó és nyughatatlan kíváncsiság. Csányi sosem érte be az adott diszciplína bevett megközelítéseivel, az adott kérdésre, problémára próbált más szemszögből rátekinteni, még akkor is, ha ezzel gyakran átlépte, megsértette az egyes tudományterületek határait. A könyv nem önéletrajz, ettől a szerző tudatosan határolódott el, inkább – ahogy fogalmaz – szellemi fejlődésének, útkeresésének lenyomata. Az első öt fejezetben a biológust és etológust követhetjük nyomon, akit először a baktériumok világa, majd a halak domíniuma, végül a kutyák kiismerhetetlen, megfejtésre váró viselkedése ejtett rabul. A hatodik fejezet (A pszichológusok tévedése) az állati intelligencia és a gondolkodás kérdéseivel vet számot. A hetedik, nyolcadik és kilencedik fejezetben az evolúció nagy kérdései kerülnek elő (Teremtés vagy evolúció?; Mi fejlődik, miért?; A megismerés evolúciója). A következő négy fejezet az emberről szól; Csányi nekünk, értelmes állatoknak szenteli figyelmét, és megvizsgálja, hogyan alakultak ki az emberi közösségek, milyen rendszerek szerint működik a társas viselkedés, továbbá az emberek biológiai és kulturális meghatározottságát is problematizálja (Származásunk; Az ember fejlődése; A közösségek konstrukciója; A nyelv keletkezése és a hiedelmek) A tizennegyedik részben (Tudomány, tények, törvények) a tudományos életben lejátszódó folyamatokra, a tudományra magára adott reflexiók gyűjteményét olvashatjuk. A következő fejezet (A technológia mítosza) három olyan könyvről szól (A valóság szociális konstrukciója; Propaganda; A gépek mítosza), melyek meghatározóak voltak a szerző gondolkodásának kialakulása során. Majd az emberi társadalom globalizációs folyamatairól, a nyitott világ és a lokális identitás kettőséről osztja meg velünk elképzeléseit. Végül saját írói és tudósi működésének rövid történetét beszéli el. Csányi könyve egy állandóan mozgásban lévő, nyughatatlan elme története; benne a humánum emelődik piedesztálra, a kutató ember, valamint a természet, az állatok világa, melyből az ember maga is jött, és – bár erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni – továbbra is része annak. A könyvet ajánljuk mindazoknak, akik szeretik Csányi Vilmos munkásságát, vagy csak kíváncsiak arra, hogy egy nagyon is eredeti gondolkodó hogyan látja ma világunkat. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]