Az újságíró legújabb regényében az 1948-as év elején, kora tavaszán járunk. Kóródi Ferenc megjárta a frontot és a szovjet hadifogságot, hazatérte után régi munkahelyére, a vasgyárba megy vissza dolgozni mint mázsáló. Egy reggel súlyos baleset történik, a forró salakot szállító szerelvény egyik   [>>>]

Az újságíró legújabb regényében az 1948-as év elején, kora tavaszán járunk. Kóródi Ferenc megjárta a frontot és a szovjet hadifogságot, hazatérte után régi munkahelyére, a vasgyárba megy vissza dolgozni mint mázsáló. Egy reggel súlyos baleset történik, a forró salakot szállító szerelvény egyik kocsija az iparvágány váltójánál kisiklik, és az izzó anyag egy munkába siető emberre zúdul, aki rögtön szörnyethal. Azonnal vizsgálat indul a felelősség megállapítására, a vizsgálatot pedig Vágó Balázs, a nagyüzem párttitkára vezeti. A szemtanú Kóródi a kihallgatásán semmit nem mond, hiszen már ismeri a kommunistákat, tudja, ha bármit vall, azt fölhasználják ellene vagy mások ellen. Vágó megérzi Kóródi néma ellenállását, meg is jegyzi magának a férfit, és csak az alkalmat várja, hogy megbosszulja dacos hallgatását. Kóródi is úgy él a városkában, mint az összes többi dolgozó, szegényen, örömtelenül és egyre több aggodalommal, hiszen látja, hová vezet a kommunista hatalomátvétel. Nincs is egyebe, mint hétszilvafás nemes őseitől örökölt büszkesége. Földet bérel a város határában, dinnyetermesztésbe fog, hogy jövedelméből befejezze háza építését. Családjával együtt sokat dolgoznak a dinnyeföldön, érés idején pedig éjjel-nappal őrzik a kertet. Egy este a dinnyeföld szélén megáll egy Pobeda, és kiszáll belőle a tanácselnök részeg sofőrje meg egy egyenruhás ávós, hogy dinnyét szedjenek. Kóródi vasvillát ragadva elzavarja őket, hiába fenyegetőzik az ávós a revolverével. Dacos ellenkezésébe belesűrűsödik minden addig elszenvedett sérelme, a hosszú évek összes embertelen megpróbáltatása. Paládi Ferenc realista regénye befogja a „fordulat évét követő idők egész magyar politikatörténetét: a kommunisták erőszakos hatalomátvételét, az erőltetett iparosítást és téeszszervezést, a koholt pereket, az internálásokat, a besúgásokat, a személyi kultuszt, a hidegháború nyomasztó légkörét, a szegénységet és kiszolgáltatottságot, az örökös hazudozást és megaláztatást. Ebben a lehetetlen világban szeretne Kóródi Ferenc normális életet élni és egyszerűen boldogulni – ami épp a nyomasztóan lehetetlen körülmények miatt képtelenség. A szerző – miközben időrendben követi főhőse életének eseményeit – elkalandoz Portugáliába, az emigrációban élő Horthy Miklóshoz, bepillant Rákosi Mátyás dolgozószobájába, emlékeivel visszatér a hadifogolytáborba, aztán a Rajk-per tárgyalótermébe, sőt eljut Palesztinába is, ahol akkor alakul meg Izrael állam. A regény ilyen elegyes – egyszerre zsurnalisztikus és epikus – modorban szövi egy munkásember alakja köré az 1940-es és 50-es évek fordulójának magyar történelmi panorámáját. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]