Újabb kötettel jelentkezik az Árpád- és Anjou-kor kiváló ismerője, Zsoldos Attila történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete középkori témacsoportjának vezetője. Legújabb kötete is ez utóbbi korszakhoz, pontosabban I. Károly országlásának időszakához kapcsolódik.   [>>>]

Újabb kötettel jelentkezik az Árpád- és Anjou-kor kiváló ismerője, Zsoldos Attila történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete középkori témacsoportjának vezetője. Legújabb kötete is ez utóbbi korszakhoz, pontosabban I. Károly országlásának időszakához kapcsolódik. A nápolyi herceg szerény kíséretének tagjaként érkezett az országba a frank eredetű Druget (vagy Drugeth) Fülöp, Károly gyerekkori bizalmasa, akinek fontos szerepe volt a király hatalmi konszolidációjában és a kiskirályok hatalmát letörő hadjárataiban. Szolgálataiért cserébe a rozgonyi csata után, majd az Abák hatalmának végső megtörését követően Károly több birtokot is adományozott a számára, többek között Zemplén, Barkó, Jeszenő, Palocsa, Szokoly, Terebes és Lubló kővárait és azok tartozékait, később pedig a nádori tisztséget is megszerezte. Halála (1327) után öccse, Druget János vette át birtokait, s váltotta őt a nádori tisztségben, csakúgy, mint az ő fia, Druget Vilmos. Az így kialakult Druget-tartomány (Heves, Borsod, Gömör, Torna, Abaúj, Szepes, Sáros, Zemplén és Ung vármegyék területe) számos vonatkozásban ugyanazokat a jegyeket viselte magán, mint az oligarchák tartományai, de szerencsére jóval több forrás áll a rendelkezésre tanulmányozásukhoz, mint a késő Árpád-kor oligarchikus tartományainak vizsgálatához. Ennek az északkelet-magyarországi tartománynak a történetét ismerteti a kötet. A szerző elsőként általánosságban mutatja be a tartományokat és oligarchákat a 13-14. század fordulóján, majd a három Druget-nádor tevékenységét ismerteti. Ezt követi a tartomány és működésének bemutatása, külön kitérve a tartomány megszervezésére, a továbbra is egymástól elkülönülő igazgatási egységekre (megyék, várak, ispánságok), a vizsolyi bíróságra, valamint az udvarra és a Druget-familiárisokra. Egy külön főfejezet foglalkozik a Druget-vagyon bemutatásával, majd Druget Vilmos 1342-es halálát követően a tartomány felszámolásáról olvashatunk. A kötetet térképek, adattár (egyebek mellett a Druget-tartomány archontológiája, vagyis főbb tisztviselőinek hivatali jegyzéke), rövidítésjegyzék, személynév- és földrajzinév-mutató, valamint angol nyelvű összegzés zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]