Cím: |
Az ember tragédiája ; A civilizátor
| Szerző: |
Madách Imre (1823-1864) |
Közrem.: |
Turcsányi Márta (sajtó alá rend.) |
Szerz. közl: |
Madách Imre ; [a szöveget gond. és a jegyzeteket kész. Turcsányi Márta]
| Kiadás: |
Budapest : Európa, 2015 |
Sorozat: |
Európa diákkönyvtár |
Eto: |
894.511-121Madách I. ; 894.511-22Madács I.
| Tárgyszó: |
magyar irodalom ; drámai költemény ; vígjáték |
Cutter: |
M 10
| ISBN: |
978-963-07-9680-4
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
209 p.
| UKazon: |
201507324
| Kivonat: |
Több mint százötven éve, hogy napvilágot látott Madách halhatatlan remekműve, Az ember tragédiája, mely Arany János elhamarkodott első bírálatától, majd bölcs szövegkorrekcióitól a kultuszmű rangjáig nagy utat futott be. Egészen az utóbbi évekig az irodalomtörténészek nem tudtak mit kezdeni a mű
[>>>]
Több mint százötven éve, hogy napvilágot látott Madách halhatatlan remekműve, Az ember tragédiája, mely Arany János elhamarkodott első bírálatától, majd bölcs szövegkorrekcióitól a kultuszmű rangjáig nagy utat futott be. Egészen az utóbbi évekig az irodalomtörténészek nem tudtak mit kezdeni a mű belső ellentmondásaival, következetlenségeivel, míg az újabb elemzések (vö. Bíró Béla: A tragédia paradoxona, 200704229; Szemadám György: Vándorok könyve, 201106015) a korban divatos alkímiai és gnosztikus, illetve egyéb ezoterikus művek szellemisége tükrében egy rendkívül bonyolult világképi szerkezetet tártak fel a Tragédiában. Innen nézve, az egyes szereplők nem vitáznak vagy kiegészítik egymást, hanem külön-külön világokat képviselnek. Lucifer az örök tagadás és semmi joggal tartja magát társteremtőnek, ám ki tudja, Ádám pesszimista látomásával szemben - Lucifer mesterkedéseit lerombolva - Éva nem egy optimista utópiáról álmodik-e. Mindez Madách alkotását a mai olvasó számára hallatlanul izgalmassá, valóságos posztmodern talánnyá teszi. A kötet Az ember tragédiáján kívül tartalmazza az 1859-ben született, A civilizátor című, falusi környezetben játszódó rövidebb, kifejezetten szórakoztató drámát is, amely a Bach-korszak (a császári kormányzat "népbarát" jelszavakkal kendőzött önkényuralmának) véres gúnnyal íródott, megsemmisítő szatírája. A főszereplő Stromm, Bach Sándor belügyminisztert jelképezi, aki zavaros ideológiájával "civilizálni" szeretne. Üres ígéretekkel és "svábbogaraival" (a hivatalnok és csendőri sereggel, akik a darabban a kórus szerepét is betöltik) a magyar nemzetiségeket és a parasztságot kívánja a nemesség ellen lázítani. Terve azonban nem sikerül, lelepleződik, és csúfosan elkergetik "István bácsi" háza tájáról. Az "üdítően" trágár és fergetegesen humoros kis dráma politikai pamfletként is megállja a helyét. Beszerzése az előző kiadások fényében ajánlott. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|