A kötet a klasszikus Festschriftek stílusában lett összeállítva: a nyolcvanéves ifj. Barta János előtt tisztelegnek kollégái, tanítványai és a köszöntőt jegyző egykori tanára Orosz István akadémikus. Barta János öt és fél évtizede kutat és tanít a Debreceni Egyetemen, munkáiban a kora újkori
[>>>]
A kötet a klasszikus Festschriftek stílusában lett összeállítva: a nyolcvanéves ifj. Barta János előtt tisztelegnek kollégái, tanítványai és a köszöntőt jegyző egykori tanára Orosz István akadémikus. Barta János öt és fél évtizede kutat és tanít a Debreceni Egyetemen, munkáiban a kora újkori Magyarország történetét dolgozta fel történészi precizitással, ebből kifolyólag kevesen ismerik jobban a korszak esemény- és kultúrtörténetét nála. Ez előtt az aktív és példás életút előtt tiszteleg a kötet. A tanulmányok publikálói az egyetem kutatói, történészek, így a felölelt korszak(ok) igen változatos képet mutat – mind az évszázadok, mind a helyszínek, országok tekintetében. A huszonhat tanulmány nyitó darabjából, melyet Bazsa György írt, megtudhatjuk, hogy Barta János nem csupán kutató és tanár, hanem a debreceni közösségi élet aktív alakítója, résztvevője, az 1993-tól napjainkig ismét megjelenő Debreceni Szemle szerkesztője. A kötet írásai közül kettő foglalkozik az ókorral (Forisek Péter, Takács Levente), több a középkorral (leginkább a művelődéstörténetre fókuszálva: Bárány Attila, Solymosi László, Pósán László). A kora újkorral is többen foglalkoznak a tanulmányok szerzői közül, akik szintén művelődéstörténeti, vallás- és felekezettörténeti írásokat publikáltak (Kónya Annamária, Körösparti Péter, Bozzay Réka, Kónya Péter, Papp Klára, Orosz István). A 19-20.századi írások leginkább egyetemes történelmi vonatkozású témákat boncolgatnak, valamint a magyar történelemből a trianoni traumát nézik meg közelebbről (Lévai Csaba, Manfred Jatzlauk, Schrek Katalin, Barta Róbert, Püski Levente, Szakál Imre, Angi János). Az utolsó négy tanulmány a 20. század közepével és annak második felével foglalkozik: Csatáry György, Csiszár Imre, Váradi Natália, Molnár D. Erzsébet. A tanulmányokat lábjegyzetekkel látták el, a hivatkozott forrásokat így lehet visszakeresni. A kötet végén a szerzők listáját találjuk. Komoly tudományos munka, történészek számára lesz fontos kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
