Az íróként is számon tartandó neves csopaki borász új regénye a 21. század második harmadában játszódó disztópia, amelynek meghatározó motívumai: Párizs, a francia irodalom és kultúra, főképp Rimbaud és Verlaine versvilága. A mű főhőse és narrátora Anne-Sophie, aki az engedelmes vidéki kislányból   [>>>]

Az íróként is számon tartandó neves csopaki borász új regénye a 21. század második harmadában játszódó disztópia, amelynek meghatározó motívumai: Párizs, a francia irodalom és kultúra, főképp Rimbaud és Verlaine versvilága. A mű főhőse és narrátora Anne-Sophie, aki az engedelmes vidéki kislányból nagyvárosi nő és feminista szabadgondolkodó lett. A mozaikos szerkezetű, ám időrendet tartó regény cselekménye 2030. szilveszter éjszakáján kezdődik, ekkor veszi kezdetét Anne-Sophie különös, 2065-ig tartó utazása. A lány azt a helyet keresi, ahol boldog lehet, azaz önmagát keresi, ilyen értelemben a Táltos-hegy nem egyszerűen disztópia, de fejlődésregény is, egyben példázat arra nézve, hogy a szellemi, kulturális hatások miképp formálják a lelket, a gondolkodást. Anne-Sophie bekalandozza a fél világot, amíg végre eljut a Táltos-hegyre, ahol rátalál önmagára. Jásdi István egy lélek harminc év alatt szerezhető tapasztalatait ábrázolja regényében, így a hely szellemének hatását is. Bemutatja azt a Párizst, ahol már a müezzin énekétől visszhangzanak az utcák, ahol a lány kedvese, az algériai származású Yamin, aki csak pár szót tud arabul, ám öntudatos muszlim, ahol a ramadán fontosabb ünnep, mint a karácsony. A lány utazásainak epizódjaiban Jásdi István megrajzolja hőse gondolkodásának fejlődését, ahogyan elgondolkodik a felvilágosodás eszméin, ahogyan Dijonban, Davosban, Észak-Afrikában, Erdélyben, Budapesten vagy épp az EU protektorátusa alatt álló Roma Államban szerzett tapasztalatai formálják gondolkodását. És mindeközben élő emberekkel és holt költőkkel találkozik - ily módon a Táltos-hegy a disztópián és a fejlődésregényen túl afféle Kerouac-szerű utazástörténet is, sőt pikareszk elemei is bőséggel akadnak, miközben a lényeg: Anne-Sophie belső utazása, tapasztalatainak földolgozása, lelki hasznosítása. Jásdi István a közelgő évtizedek képét is fölrajzolja, miközben érthető módon sok szó esik a borokról, a költészetről, tájakról és a helyek szelleméről. A regényben ábrázolt jövőkép korántsem egyértelmű, hiszen ott vannak a veszélyek, a riasztó jelenségek, de a bizakodásra okot adó jelek is, no meg a jó és rossz közti választás lehetősége. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]