1938-ban, A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára című sorozatban látott napvilágot az ismert Afrika-felfedező, pilóta és autóversenyző, Almásy László Levegőben, homokon. Expedíció a Szaharában, 1931-1936 című műve. Mint azt a címből is látható, a szerző ebben a könyvében nem foglalkozott első   [>>>]

1938-ban, A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára című sorozatban látott napvilágot az ismert Afrika-felfedező, pilóta és autóversenyző, Almásy László Levegőben, homokon. Expedíció a Szaharában, 1931-1936 című műve. Mint azt a címből is látható, a szerző ebben a könyvében nem foglalkozott első afrikai útjaival, bár azon felfedezéseket részletesebben kifejtette három évvel korábban megjelent, Az ismeretlen Szahara (202220??) című könyvében is. Igaz, abban a kötetben is tárgyalta az 1931 és 1934 közötti időszakot, így némi átfedés is van a két kötet között. Tari Tamás Viktor jóvoltából nemrég újra megjelent Az ismeretlen Szahara, ráadásul kritikai kiadásban, most pedig a Levegőben, homokon lát ismét napvilágot, a szerkesztő jegyzeteivel ellátva. Az eredeti bevezetőben Almásy kitér arra, hogy hat esztendő alatt autóval vagy repülőgépen végigjárta a Líbiai-sivatag legnagyobb részét, és szinte nem volt olyan homoksíkság, sziklahegység vagy oázis, amit fel ne keresett volna. Gyakran került nehéz helyzetekbe, de mindig szerencsésen kikerült azokból. Könyvében elsősorban ezeket az izgalmas kalandokat mutatja be. Elsőként az 1931-es expedíció kudarcát ismerteti, majd ezt követik időrendben az újabb és újabb utak, 1936-ig bezárólag. Szó esik arról, hogyan tévedtek el társaival 1932-ben a Gilf Kebir-hegység ismeretlen nyugati oldalán; egy az egyiptomi oázisok körüli repülőversenyről; az Uveinat-hegység feltérképezéséről 1933 őszén; a Zarzura oázis felfedezését követő újabb, 1934-es expedíciókról a Gilf Kebir további völgyeibe; a Nagy-homoktenger bejárásáról 1935-ben; na és persze arról is, miként bukkant egy Vadi Halfával szembeni nílusi szigeten a magyarok feltételezett leszármazottjaira, akik azonban berber nyelven beszéltek. A szerző kifejezetten törekszik arra, hogy ne egyedüli felfedezéseiként mutassa be az utakat, így felfedezőtársairól (Zichy Nándor, Hubert Jones Penderel, Robert és Patrick Clayton, Eduard von Heller, Hansjoachim von der Esch, Abd el Melik Ibrahim el Zueia, Kádár László) is részletesen szót ejt. A kötet tartalmazza az eredeti kiadás fekete-fehér illusztrációt, valamint Almásy azon, kötetben meg nem jelent naplójelentéseit, melyek 1932 és 1934 között a Pesti Hírlap és a Vasi Szemle hasábjain láttak napvilágot. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]