"A Varjúherceg meséi egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét" - olvashatjuk a Zalka Csenge Virág legújabb meseválogatásához írt előszóban, arra célozva, hogy a kollekcióban helyet kapott történetek jól ismert, magyar népmeseként is olvasható-hallható mesék más népeknél is   [>>>]

"A Varjúherceg meséi egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét" - olvashatjuk a Zalka Csenge Virág legújabb meseválogatásához írt előszóban, arra célozva, hogy a kollekcióban helyet kapott történetek jól ismert, magyar népmeseként is olvasható-hallható mesék más népeknél is fellelhető változatait tartalmazza. A gyűjtemény jó alkalmat kínál az összehasonlításhoz, kirajzolva az archetipikus történetek vezérfonalát, kultúrától független mondanivalóját, ugyanakkor rávilágítva arra is, hogy távoli tájak népei milyen motívumokat, elemeket használnak másképp a saját verziójukban. Így lesz Piroskából Aranyköpeny a francia változatban (Aranyköpeny és a farkas), Hamupipőkéből fiú a kameruni (A boldogtalan fiú) és A mohazöld királylány a szvázi mesében. A három kismalac manóvá alakul, a farkas pedig rókává, ha Angliában beszélik el a történetet (A három pixi és a róka), Csipkerózsika Szúrja Baiá Indiban, Hófehérke Rummanává Libanonban. Kiderül az is, hogy Andersen Vadhattyúk című meséje Csehországban A fekete madár címen a népmesekincs része, vagy hogy a címadó mese egy változata a köztudatban Szépség és a Szörnyetegként él. A mesék végén Zalka Csenge rendre elárulja, hogy az adott történetet az olvasók milyen néven ismerhetik. A szöveget Herbszt László igényes illusztrációi kísérik. [<<<]