Bibliogr.: p. 195-[198]. ; Tartalom: Aranyköpeny és a farkas ; A boldogtalanm fiú ; A mohazöld királylány ; A három pixi és a róka ; A kis Szúrja Bai ; A királyfi és a trollok ; A hősies szövőmadár ; Halászmese ; Az égig érő pagoda ; Aranyfa és ezüstfa ; Rummana ; Kintu és a dongó ; A fekete madár ; Honnan kapta a brazil bogár a színeit? ; A varázslatos alma ; A varjúherceg ; Marcipán királyfi ; Mint a sót ; Eigigu és az égig érő fa ; Aoszingbe és a sárkány ; A macska és a papagáj ; Szépségem ; Marie Jolie ; Tollpihe kisasszony ; Az erdei menyasszony ; Aurelio és a boszorkány ; A három citrancs ; Félember egy sánta ló rosszabbik felén ; A halál és a mesemondó
UKazon:
202119295
Kivonat:
"A Varjúherceg meséi egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét" - olvashatjuk a Zalka Csenge Virág legújabb meseválogatásához írt előszóban, arra célozva, hogy a kollekcióban helyet kapott történetek jól ismert, magyar népmeseként is olvasható-hallható mesék más népeknél is
[>>>]
"A Varjúherceg meséi egyszerre kínálják az otthonosság és a felfedezés örömét" - olvashatjuk a Zalka Csenge Virág legújabb meseválogatásához írt előszóban, arra célozva, hogy a kollekcióban helyet kapott történetek jól ismert, magyar népmeseként is olvasható-hallható mesék más népeknél is fellelhető változatait tartalmazza. A gyűjtemény jó alkalmat kínál az összehasonlításhoz, kirajzolva az archetipikus történetek vezérfonalát, kultúrától független mondanivalóját, ugyanakkor rávilágítva arra is, hogy távoli tájak népei milyen motívumokat, elemeket használnak másképp a saját verziójukban. Így lesz Piroskából Aranyköpeny a francia változatban (Aranyköpeny és a farkas), Hamupipőkéből fiú a kameruni (A boldogtalan fiú) és A mohazöld királylány a szvázi mesében. A három kismalac manóvá alakul, a farkas pedig rókává, ha Angliában beszélik el a történetet (A három pixi és a róka), Csipkerózsika Szúrja Baiá Indiban, Hófehérke Rummanává Libanonban. Kiderül az is, hogy Andersen Vadhattyúk című meséje Csehországban A fekete madár címen a népmesekincs része, vagy hogy a címadó mese egy változata a köztudatban Szépség és a Szörnyetegként él. A mesék végén Zalka Csenge rendre elárulja, hogy az adott történetet az olvasók milyen néven ismerhetik. A szöveget Herbszt László igényes illusztrációi kísérik.
[<<<]