Érdekes gasztronómiatörténeti kötettel jelentkezik a Martin Opitz Kiadó, melyet Nagy Balázs történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének oktatójának, a középkori történeti tanszék vezetőjének és a Közép-európai Egyetem tanárának hatvanadik születésnapja
[>>>]
Érdekes gasztronómiatörténeti kötettel jelentkezik a Martin Opitz Kiadó, melyet Nagy Balázs történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének oktatójának, a középkori történeti tanszék vezetőjének és a Közép-európai Egyetem tanárának hatvanadik születésnapja tiszteletére állítottak össze. Nem feltétlenül az ő szűkebben vett szakterületéről, a középkori magyar gazdaság- és várostörténetről van szó, és bár az írások többségének középkori vonatkozása van, ahhoz kapcsolódóan születtek, hogy a történészi kvalitásai mellett Nagy Balázs szeret főzni, a hozzáértéssel készített sültek és a különböző alkalmakhoz illő borok kiválasztásának mestere, egyben kiváló vendéglátó hírében áll. A Szende Katalin, Uhrin Dorottya és Vadas András által szerkesztett kötetben helyet kapott három ünnepi menü (fácánleves, marhapörkölt, máglyarakás) leírása is, melyeket Sebők Marcell gasztroblogger kollégával együtt a szerkesztők el is készítettek az ünnepelt születésnapi lakomájára. Ezt követik, szellemes módon a fogások nevei (Aperitif; Fácánleves; Marhapörkölt; Köret; Saláták és savanyúság; Máglyarakás; Italok; Digestif) szerint csoportosított esszék, rövidebb tanulmányok (a főként az ELTE és a CEU oktatói által jegyzett írások zömmel magyar nyelvűek, ám néhány külföldi szerző esetében angolul szerepelnek). Egyebek mellett olyan témákról olvashatunk, mint a szentek és az ételek viszonya, étkezési tanácsok a Regimen sanitatis Salernitatum című 13. századi szövegben, a lovagrendi konyha és étkezés a középkorban, budai pincék, bor és borkorcsolyások, a lakomázás a Magyar Anjou legendáriumban, etetés-itatás a 19. századi választások alkalmával, a fácán mint étek a római korban, zöldséges- és fűszerkertek a középkori kolostorokban, az erdélyiek mediterrán jellegű étkezése a kora újkorban, a makói vöröshagyma kultúrtörténete, a juhtúró, avagy a brindza nevezetű sajtféleség legkorábbi magyar nyelvű említése, a liszt és az őrlési módszerek fejlődése, a kovászolás kialakulása és elterjedése, a saláta a késő középkori Angliában, a tojás felhasználása a középkorban, a reformáció és a sör vagy a zene a lakomákon. A színes illusztrációkkal kísért kötetet a szerzők rövid bemutatása zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]