Bartos Tibor szerkesztő-műfordító fiatal bölcsészként, nyelvészként foglalkozott a magyarországi cigány nyelv egy speciális nyelvjárásával, az újpesti "szegkovács" cigányok nyelvévet, és emellett kultúrájával, meséivel. Ez utóbbiakból egy teljes kötetre valót adott közre 1958-ban, mintegy   [>>>]

Bartos Tibor szerkesztő-műfordító fiatal bölcsészként, nyelvészként foglalkozott a magyarországi cigány nyelv egy speciális nyelvjárásával, az újpesti "szegkovács" cigányok nyelvévet, és emellett kultúrájával, meséivel. Ez utóbbiakból egy teljes kötetre valót adott közre 1958-ban, mintegy összegezve addigi munkáját. Ez kerül most több mint hatvan év elteltével újra kiadása, kiegészítve Hajdú Farkas-Zoltán - önmagában esszéként is olvasható - utószavával. A "szegkovács" beszéd ízét gyönyörűen visszaadó történetfüzér elbeszélője egy cigány férfi, bizonyos Nápó bácsi az elbeszélő, aki nemcsak az egyes mesék narrátora, de összekötő szövegei szövik egységessé az opusokat. A történetek kissé mások, mint a magyar népmesék: a szereplők, a fordulatok hol primitívek, hol nyersek és vadak, máskor szinte naivak, meglepő csavarokkal, tanulságokkal tarkítottak. Összességében a kötet fő ereje talán nem is a történetekben van, hanem a narrátor, Nápó bácsi karakterében; arról van szó, hogy a kettő összeér, összeérik, és sajátos hangulatot ad a kötetnek, sok cigány szóval, kifejezéssel és néhány dallal fűszerezve. Kulturálisan érdekes az összkép, azoknak ajánlható, akik nyitottak más kultúrák felé is, különös tekintette a roma hagyományokra. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]