Mint annyi magyar írónak, Tokody Klárának is egyik legfőbb ihletője és témája a Balaton. Előző könyve, a Mina és Vidi (2020) két balatoni tündér meséje, akik egy legenda nyomába szegődtek. Mert a Balatonhoz nagyon sok legenda, monda és rege fűződik, most ezeket gyűjtötte össze az írónő egy kötetbe.
[>>>]
Mint annyi magyar írónak, Tokody Klárának is egyik legfőbb ihletője és témája a Balaton. Előző könyve, a Mina és Vidi (2020) két balatoni tündér meséje, akik egy legenda nyomába szegődtek. Mert a Balatonhoz nagyon sok legenda, monda és rege fűződik, most ezeket gyűjtötte össze az írónő egy kötetbe. Az első rész (Tenger születik) a tó és környéke keletkezésének mondáiból közöl tízet. Így azt, amelyik a Badacsony hegy létrejöttét beszéli el, eszerint a hegy nem más, mint annak a királyfinak a koporsója, aki ki akarta szabadítani lánytestvéreit a gonosz sárkányok fogságából, és az őt sirató tündérek könnyeiből keletkezett a tó (Tündérek könnye). Szól a Föld szelleméről, aki kiszippantotta a pannon tenger vizét, hogy megtalálja a szépséges fiatal istennő rejtekhelyét (Istenek földjén). Van története a tó nevének keletkezéséről is Bólátó, Bólátó, Balaton).A kötet mintegy félszáz mondája tematikus-műfaji bontásban kerül az olvasók elé: így külön fejezetet kaptak a csodás mesék (Csodák földjén), amelyek közül egy arról szól, hogyan maradt meg Jézus szamarának lábnyoma a parton, ennek emlékeztetője a Zamárdi helységnév (A Szamárkő).Külön fejezetet kaptak a bosszú és az átok körül forgó történetek (Bosszú és átok), a szerelmi históriák (Szerelem vízen és vízparton), no meg a hősök esetei (Hősök és vitézek). Az utóbbiak közül történelmi rege eleveníti föl Attila kardjának hagyományát (Szent István kardja), Rezi váraának kapzsi urának alakját, Pető Pétert (A kapzsi várúr), vagy a török idők végvári küzdelmeit (A szigligeti kőkecske; Csobánc virágai). Megjelennek a kötetben az újabb kori történetek szereplői, a betyárok (Az almádi határcsárda), sőt a reformkor költője, Kisfaludy Sándor, valamint Festetics György (Németnek ez is elég!; A költő és a gróf lovai). A mondák, legendák és regék szereplői között mesebeli lények és valóságos emberek egyaránt találhatók, gonosz boszorkák és gyönyörű leánykák, de megfordult a Balaton táján Szent Pál és Lehel vezér, megannyi betyár és uraság. A szerző a könyve végén föltünteti írásainak forrásait, amelyek között vannak népmesék, műmesék, népmondák, földolgozások Lipták Gábortól, Garay Jánostól, Eötvös Károlytól, Wass Alberttől, Fáy Andrástól, Lengyel Dénestől. A mondakötet a folklór-részlegek állományába tartozik, a Balaton vidéki megyékben (Veszprém, Somogy, Zala) a helyismereti részlegek fontos darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]